A nyelvtörvény megsértésével vádolja lapunkat a kulturális tárca

 

Fenyegetőzik a minisztérium

Pozsony. Az államnyelv védelme fölött őrködő, így a vonatkozó 1995. évi 250. számú törvény betartatásáért felelős kulturális minisztérium figyelmeztetésben részesítette lapunkat, mert magyarul írjuk a településneveket. A tárca művészeti főosztályának álláspontja szerint a nyilvános érintkezésben a településnevek csakis szlovákul, az állam hivatalos nyelvén használhatók, vagyis semmilyen más nyelvre nem fordíthatók le.

A kulturális minisztérium szerint február 5-én megjelent lapszámunk 12. oldalán, a Szlovák Rádió fizetett hirdetésében a községek, városok neve jogellenesen szerepelt magyarul. (A hirdetés a közszolgálati rádió öt új tematikus adójának vételkörzeteiről tájékoztatott.) Martin Sarvaš, a művészeti főosztály vezetője lapunknak eljuttatott levelében úgy fogalmaz, hogy a települési önkormányzatokról szóló 1990. évi 369. számú törvény értelmében a nyilvános érintkezésben a hivatalos helységnevek használandók. A minisztérium szerint különbséget kell tenni a település „neve” és „megjelölése” között. A településeknek nemzetiségi kisebbségi nyelven történő megjelöléséről rendelkező 1994. évi 191. számú törvény értelmében kisebbségi nyelven is megjelölik azokat a településeket, melyekben a nemzetiségi lakosság számaránya eléri a 20 százalékot, vagyis az e települések elején és végén elhelyezett közlekedési táblák kétnyelvűek.

A levélben a minisztérium hosszan értekezik arról, hogy az alkotmány által garantált kisebbségi jogok érvényesítése révén nem sérülhetnek a többség jogai, így a kisebbségi jogok érvényesítése nem veszélyeztetheti az ország területi egységét, függetlenségét, és nem vezethet a többségi társadalom hátrányos megkülönböztetéséhez. A művészeti főosztály vezetője, Martin Sarvaš, aki civilben a Tublatanka rockzenekar szövegírója, 2002-ben pedig a HZD-nek, Ivan Gašparovič államfő pártjának volt a kampányfőnöke, azzal zárja dorgáló levelét, hogy a kisebbségek tagjai szlovák állampolgárként a többségi társadalom képviselőihez hasonlóan a nyilvános érintkezésben a helységek hivatalos, azaz a belügyminisztérium által jóváhagyott nevét kötelesek használni.

Az Új Szót megjelentető Petit press kiadóvállalat által felkért jogi szakértő véleménye szerint a települési önkormányzatokról szóló törvény a hivatali érintkezésben írja elő a települések szlovák nevének használatát. A napi sajtóban megjelenő tájékoztatás nem tartozik a hivatali érintkezés körébe, ezért az említett jogszabályban előírt kötelesség a sajtóorgánumokra nem vonatkozik. Az államnyelvről szóló törvény sem szabja meg, hogy a nyilvános érintkezés során a településeknek csakis a hivatalos nevét lehet használni.

Ugyanezt állítja Szabómihály Gizella nyelvész, a Gramma Nyelvi Iroda munkatársa, nyelvpolitikai kérdésekben jártas szakember. Egyben arra az alapvető tényre is emlékeztet: a hazai kisebbségeknek, így a magyaroknak is alkotmányos joga az anyanyelvű tájékozódás, az anyanyelvnek márpedig a tulajdonnévrendszer is része. Szabómihály Gizella hozzáfűzte: „Nincs olyan jogszabály Szlovákiában, mely előírná, hogy egy magyar nyelvű sajtóorgánumban – melyet ráadásul egy magánvállalkozás, vagyis nem az állam jelentet meg – a helységnevek csakis államnyelven szerepelhetnek.” A nyelvész ezzel kapcsolatban utalt Fernand de Varennes-nek, a kisebbségi jogok nemzetközileg elismert szakértőjének álláspontjára, mely szerint számos nemzetközi egyezményt sért az, aki megtiltja a kisebbségi helynevek nem hivatalos használatát. A nyelvész szerint nevetséges a kisebbségi jogok „esetleges túlzott” érvényesítésével kapcsolatos aggályok hangsúlyozása.

RÁCZ VINCE

http://www.ujszo.com/clanok.asp?cl=191187