"mindegy, hogy külső vagy belső erő, gyakorlatilag ugyanarról az erőről beszélünk"

Nem beszélünk ugyanarról az erőről, ha különböző erőkről beszélünk. Nem lehet mindegy, hogy egy erő felszabadítja az ember életét, vagy lebilincseli, erősíti az ember akaratát vagy korlátozza, ezért jutsz arra a hamis gondolatra, hogy tehát minden erő csak kötöttséget, bilincset jelent az akaratnak. Hát nem így van. Az ember akarata kifejezi az ember életének irányvonalait, tehát nem azoknak rabja, hanem megnyilatkoztatója. Ha ezeket az irányvonalakat a pap, a politikus vagy a maffia határozza meg, akkor nyilván nem beszélhetünk önálló, vagy szabad döntésről a paptól, a politikustól, vagy a maffiózótól való függést tekintve.

Lehet beszélni az akarat szabadságáról de mint mondtam, mindig relatívan, tehát ahhoz viszonyítottan, amitől kellene szabadnak lennie vagy aminek fogságában lehet.

Például ha az auto útvonalát a sofőr határozza meg, akarata szabad a paptól, aki viszont ha kényszeríti a sofőrt, hogy milyen irányt tartson be, máris köti a sofőr akaratát, tehát akarata nem szabad a paptól.