Kedves Ödönke!

A janicsárok-antijanicsárok jelenségről beszéltem. Ha igaza van valakinek, de igazát léptennyomon, vagy igen hosszú időn át ismételgeti, vitabeli ellenfelei lekoptával, vagy elhallgatásával, legalábbis rögzült álláspontra helyezkedése mellett, akkor a közvélemény, a pártatlan szemlélők szimpátiája a passzív, csendes, beletörődő felek felé fordul. És presze az aktív, nyughatatlan, erőlködő, ismételgető, szemrehányó, fel-felrovó ember ellen. Így pl. ha te ismételgeted a Hgy hibáit, mindig kb. ugyanazokat, és valaki látja pár hónaponként (vagy gyakrabban) kb. ugyanazt, hogy megint, és megint, és megint, akkor ... Így sikert csak olyan embernél lehet elérni, aki először téved erre. Benne még ébredhet indulat, ránéz, meglátha, hogy hújjaj, micsoda???? De mondd, az ilyen hatásvadász módszer, a tájékozatlan-felületes friss olvasó indulata megér ennyit?

Szóval a roppant kitartó igyekezetedről írtam, mely nem a célod (amivel egyébként egyetérek, és ez komoly!) elérésének használ, hanem inkább lerontja azt. Így te annak az ügynek is ártasz, amit én szeretnék (hogy javulna a Hgy). Mert komolyan mondom, inkább ártasz, mint használsz. Lehet, hogy te érzed, hogy te csak azt érzed, kell, kell, nem lehet elviselni, ami van, valamit tenni kell!! De egy pártatlan szemlélő nem érzi, amit te érzel, csak azt érzi, neked roppant fontos az ügy. Akkor pedig, tudod, ahogy az ügynökök ellen is fordul a szimpátia, az ilyen szívózó, felemlegető, ismételgető, szóval mindenáron kicsikarni, hatást elérni, stb. akaró ember veszti el a bizalmat, vagy ha nem is ő, de az ügy, amiért harcol érdektelen lesz. Valahogy úgy, hogy áááá, már megint ez az Ödönke, már megint, tudjuk, tudjuk, jön a hgys dolgaival, Page Up vagy Down.

Na, én is túloztam, és markáns színekkel festettem a dolgot, ami nem illik rád, azzal ne is törödj, csak leírtam sietve, mire gondolok, most dolog van, többhöz amúgy sincs kedvem.