Nos, kedves Ati!

 

Az érveid - véleményem szerint nem helytállóak.

 

Mert, ha pl elérkezünk az életünkbe egy válaszúthoz és vagy A-t vagy B-t vagy C-t (és sorolhatnám) választhatjuk (szabad akarat), akkor a jó Isten már a világ megteremtése előtt tudta, hogy én mondjuk a B-t fogom választani. Én meg a kis agyammal filózok melyiket is válasszam és lám-lám kiválasztom a B-t. De ezen nincs mit csodálkozni, Isten ezt előre tudta.

Ebből következik, hogy a B-n kívűl minden más válaszút csak illúzió, amiről csak én halandó hiszem, hogy - szabad akaratomból adódó - választható lehetőség!

Ha pedig még is van szabad akaratom - ami feltételezi azt, hogy arról nem tudhat senki - akkor viszont Isten nem mindenható (vagy Isten nem létezik)!

 

Itt valami nem helyes, szerintem. Nézzük csak. Ha mondjuk kiválasztod a B-t, az valószínűleg a te választásod.(Ez is helytelen felfogás, majd meglátod miért)

De attól, hogy Isten ezt tudta, nem tudom, miért nem marad meg a saját választás joga. Te választottad, ő csupán tudta, hogy ezt fogod tenni. De később még tanulhatsz is a hibádból. Ebből az érvelésből sztem egyáltalán nem következik, hogy nincs Isten. Hogy visszatérjek a szabad akarat kérdésére, szerintem az ilyen egyáltalán nem is létezik. Méghozzá azért, mert minden egyes cselekedetünket természeti erők irányítják, amelyek kiváltják belőlünk a kényszert valami iránt. Ily módon nincsen szabad akaratunk. Ha azt vesszük alapul, hogy a kvantummechanikában a véletlenek irányítanak, akkor van szabad akarat. De szerintem valami kimaradt a kvantummechanikából, ezzel egyetértek Einstein-nel, pedig logikailag tényleg helyes. Ha úgy tetszik, akkor Isten kénye kedve szerint mennek a dolgok a kvantummechanikában. Szóval nagyon kérdéses, hogy van-e szabad akarat. De mindenesetre nekem nem úgy tűnik, hogy van.

 

Mert ugye, ha Isten látja az idő minden pillanatát, miért csodálkozott a paradicsomi bűnbeesésen, ha előre látta? Itt még egy kérdés felmerül, akkor miért büntett?

 

Ez már tényleg egy jó érv, de csak akkor, ha valóban elcsodálkozott rajta. Műveletlenségem okán nem tudom, hogy a Bibliában valóban szerepelt-e, hogy esetleg meg is lepődött rajta. A helyes kérdés valóban az lenne, hogy:

Miért ilyennek teremtett minket, ha nem helyesli, amit teszünk? Vagy ha azt akarja, hogy azt tegyük, amit mond, akkor nem létezik szabad akarat, hanem ő akar minket irányítani.