Tehát előfeltevésem az, hogy a szabad akaratról nincs értelme beszélni annak hivatkozása nélkül, hogy KITŐL szabad az ember akarata és MIBEN.
"Majd ha te írsz nekünk ennek(szabad akarat) alátámasztására szolgáló igét"
Rendben. Márk 3,35:
"Mert a ki az Isten akaratát cselekszi, az az én fitestvérem és nõtestvérem és az én anyám"
Egyértelmű kijelentése Jézusnak arra is utal, hogy vannak akik NEM CSELEKSZIK az Isten akaratát, tehát szabadok tőle.
"Ezenképpen kevéssé érdekel minket, hogy a hivő akaratát-valójában látásmódját-milyen tanítások befolyásolják"
Óriási hiba. Ugyanis a hitelvek, dogmák, tanítások és látások által meghatározott előírások, értékek, elvek és minták megköthetik az ember felfogását, akaratát befolyásolják, ezáltal függővé teszik az elmélet, dogma, hit, vagy látás megalkotóitól. Mivel az ember akarata nem csak Istentől lehet függő vagy független, eszméken keresztül befolyásoló tekintélyektől is lehet függő vagy független. Mivel kiindulópontom az, hogy az akarat szabadságának eldöntése mindig relatív, ezért csak ahhoz a személyhez, Istenhez vagy eszméhez viszonyítva lehet meghatározni, amihez kélpest függő vagy független.
"Miért mit gondolsz ki, vagy mi tartja kézben az emberi akaratot?"
Sok minden. Ha az ember szabad, akkor saját maga. Ha szolga, akkor az a fejedelem, király vagy isten, akinek uralma alatt szolgál. Megköthetik az akaratot eszmék, értékek, hitek, de szabad is lehet az akarat eszméktől, értékektől és hitektől. Me3gköthetik az akaratot vágyak, félelmek és indulatok, de szabad is lehet az akarat, vágyaktól, félelmektől és indulatoktól. Azonben minden viszonyban pontosan meg kell határozni, hogy MITŐL szabad az akarat, vagy MINEK befolyásában vagy kötöttségében áll az ember akarata.
Mivel az akarat MAGA IS ÖSSZETETETT, ezért sok oka lehet, vagyis, sok kötöttség eredőjeként is születhet, és sok kötődést hagyhat figyxelmen kívül.
"a keresztény felfogásának biblikus voltabeli erősségének függően egyre láthatóbb"
Mióvel a Bibliai tévedések NEM az Isten akaratát tüntetik fel a Bibliában, hanem emberi okoskodások eredménye, a biblikus felfogását erősem befolyásolják ezeknek vak elfogadása hit által. Ezen a szinten végigmenve, minél biblikusabb egy keresztény, annál kevésbbé hajlandó meglátni ezeket a tévedéseket, annál kevésbbé fogja akaratát meghatározni Isten igazságossága.
"mi alapján láthatóbb egyre inkább, hogy a hívő akaratát nem az Úristen tartja kézben."
Mert az Isten akarata nem az ember szabadságtól való megfosztása, ezért annak feltételezése hogy Isten éppen olyan Isten, mint a Mózes ÚrIstene, aki vaskézzel szeretné az ember akaratát a kezében tartani, alapvetően hamis.
Mivel az Istennel való viszont Jézus családias hangnemben jelölte meg, eleve kizárja azt a hatalmi királykodást, amit Mózes ÚrIsten képéből megrajzolhatunk. EZ természetesen magyarázza azt szabadságot az embernek, amelyet nem határoz meg semilyen ÚrIsten, mintha az ember az ÚrIsten szolgája lenne.
"az egyéni hajlamok tesznek a vallásra.Tökéletes példa a látszatszabadságra."
Tévedés. A viszonyt ugyanis a valláshoz képest határoztad meg, tehát attól valóban függetlenek. Látszatszabadságról akkor beszélnénk, ha tennének a vallásra, mégis az határozná meg a hajlamokat. Dehát te nem erről beszélsz.
"ha kedved úgy kivánja-idődet a televizió elött töltsd, de váratlanul rosszul lesz édesapád, vagy a barátod, akkor időznél-e készülék elött?"
Ha tehát rosszul lesz édesapja a tv előtt ülőnek, a szabadsága ugyanúgy megmarad, mivel az apjával kapcsolatos tennivalói felől való döntést nem rákényszeríti egy Isten, vagy a szomszéd, hanem saját maga hozza meg.
"rossz a rabszola-példa is.Mindez nem szabadság, ez látszatszabadság"
Tagadás bizonyítás nélkül csak vakhit.
"Veszélyes mutatvány Pál "tévedéseiről" fantáziálni és Szentírást hazugnak nevezni..."
Pál tévedéseiről nem fantáziálok, hanem bizonyítom.
A Szentírással kapcsolatosan nem állította senki hazugnak, az hazudik, aki egyetlen tévedés bebizonyítása alapján a cáfolt részlet hamisságát az egész könyvre terjeszti ki.
Viszont állítom, hogy a Szentírás nem SZENT, ami azt jelenti, hogy a benne foglalt irások az emberek bizonyságtétele Istenről, tapasztalataikról, a maguk hibás emlékeik alapján és pontatlan, sőt téves okfejtéseikkel együtt.