ikaljan Creative Commons License 2007.06.22 0 0 1397

 de az biztos, hogy tényszerüen kimutatható a palesztinok rendszeres támadásokat inditanak Izrael ellen, valamint nem is törekednek megyezésre.

 

Mindez egészen pontosan Izraelről is elmondható. A helyzat az, hogy jelenleg senki nem próbál megegyezni, sőt, ha az egyik oldalon enyhülyés mutatkozik, akkor egyértelműen tesz róla a másik fél, hogy valamely provokatív akcióval gerjessze a konfliktust.

 

Ezideig a palesztin fél eddig ez irányba semmiféle lépést nem tett

 

Hm... tekintve, hogy jelenleg mindkét jövő beli állam területét Izrael tartja megszállva, elég érdekes a felvetésed.

 

Milyen értékek?

 

Na, fuss neki még egyszer a mondatnak...

 

Én tényeket sorolok és nem jól hangzó elveket

 

Ne haragudj, de nem ezt teszed. A tényeket interpretálod (meg igen erőteljesen szelektálod) ami persze önmagában nem baj.

 

Mutasd ki a másik oldalon a jót. Semmi akadálya. Én kitudom mutani a rosszat.

 

Mi van?

 

Természetszerüleg Izrael számára elfogadhatatlan az olyan hatalom koncentráció ami Izrael léte ellen van.

 

Csakhogy az a baj, hogy amíg Izrael de facto minden hatalomkoncentrációt megsemmisít (okkal ok nélkül), addig a palesztin erők ezt érthetően úgy értelmezik, (okkal, ok nélkül), hogy Izrael az ő megsemmisítésükre tör. Így egy kialakuló új hatalmi koncentráció értelemszerűen ellenséges lesz Izraellel, akit emiatt Izrael értelemszerűen megsemmisít.

 

A helyzet az, hogy az egészet lehetne a kölcsönös bizalmatlanság számlájára is írni, és azonban azt látom, hogy egyik fél meghatározó politikai ereje sem érdekelt a békében, ezt pedig mindig a másik fél számlájára lehet írni.

 

Végsősoron nem ő tette meg.

 

Mondjuk de. (végső soron bemehetünk egy nem denemde jellegű vitába, ha gondolod). A helyzet az, hogy nem Haniye kezdte el delegitimnek tekinteni Abbaszt, hanem Abbasz elentette be a Hanije kormány feloszlatását, és kezdte el felszámolni a Hamasz ciszjordániai intézményrendszerét.