Most kezd összeállni bennem a kép:

'90-ben Mustaine-nak szüksége volt jó zenészekre, hogy túl tudjon nőni a Peace Sells-en és So Far-on. Megkapta. Megírta a RIP-et, s utána felvette az akkori új tagokkal. Utána jött egy Countdown, ami (szerintem) mégjobb lett, s ami emellett már egy igazi csapatmunka eredménye is egyben. Mustaine megkapta amit akart. Bizonyított, tartolt...stb.

Aztán egyszer csak szétesett a csapat, s Mustaine magára maradt. Újjászervezte a csapatot többszöri nekifutással, körülvette magát olyan zenészekkel, akik becsülettel eljátszották azt a kottasort, amit eléjük rakott. De bármilyen jól is játszanak, közel sem olyan kreatívak és igényesek zeneileg. Bőven beérik azzal, hogy a nagynevű Megadethben játszhatnak és ennyi már elég a boldogsághoz.

Valahogy így vagyok én is a mostani melóhelyemmel: naponta a szakmámat megszégyenítő döntéseket kell hoznom, hogy kijöjjek a szűkre szabott büdzséből, csak azért, hogy ott dolgozhassak. Kb ennyi.

Akárhogy is, az új albumot a legjobb nem összehasonlítani a '92-'97 közötti szüleményekkel. Attól nem lesz jó egy album, ha ész nélkül keménykedünk.

S még 1 dolog: attól enm félek, hogy Mustaine nyugdíjba menne, mert amíg van Metallica, addig lesz Megadeth is. Szerintem Mustaine a sírból is visszajönne, ha megjelenne egy új Metallica album.

Persze lehet velem vitatkozni.