drága lyó lms2 kartács!

Veled spec. általában szívesen szoktam eszmét cserélni szinte mindenről. Ez a szarrágás azonban, ami most Kóka körül folyik nem igazán kedvez az elmélyült gondolatokanak. A Mong-Vajda szerzőpáros feketén fehéren leírta, hogy egy védett forrás szövegét idézik, és ők hisznek a forrásnak. Többet nem írtak, hiszen ők se nem tanuk, se nem nyomozók, és az idézett szöveg náluk is csak ilusztráció volt arra, hogy mik vannak. Rendben. A szövegben (és a nagyon normális Dávid Ibolya ámokfutásában) azonban nem szerepelt hely, időpont és elkövető, sőt a gyanított visszaélés mibenléte sem teljesen tiszta. Ehhez képest a jó nevű szerzőpáros szövegén felbuzdulva konkrét esetet emlegető politika támadás indult egy konkrét politikus ellen, aki a rendelkezésére álló eszközzel (számla feliratú nem számla) védekezett a képtelen vád ellen. Oszt azóta megy ezen a szarrágás ezerrel.

Az értelmesebbje persze már rájött, hogy bukott a mutatvány, és elkezdett új helyszínt és új időpont lebegtetni. Mindazonáltal továbbra sincs egyetlen egy ember sem e hazában, aki felválalná a vádló szerepét, és megmondaná: kit vádol és mivel? Ez viszont már az a mélység a béka segge allatt, ahova nem szabad leszállni, mert keszonbetegséget kaphatunk. Közállapotainkra persze jellemző, hogy egy ennyire gagyi cucc lehetett szeretett hazánkban napokig az egyik legfontosabb belpolitikai téma, miközben recseg ropog a koalíció és úgy tűnik a kormányoldal számottevő személyi változások és/vagy programmodosítások előtt áll.