Nekem is gyűlnek a könnyek a szememben, most, hogy újraolvasom soraidat:)))

De tényleg, a változás, ami igazán ott van a kertben: a tegnap még bimbóban lévő rózsa ma reggelre teljes szépségében megmutatja magát, estére beleöregszik a hőségbe.
Meg ahogy arrébbmennek a növények a virágágyásban: ahogy nőnek, mintha eltolódna mindennek a helye. Vagy ez csak nálam van így?:)
És a legeslegnagyobb csoda: a koratavaszi "semmi" helyén egy-két hónap múlva akkora burján!