"Ez esetben elég balga vagy ....Milyen alapon és minősíted te Pál Apostol szavait tévedésnek?"

 

Az evangéliumban Jézus által leadott tanítások alapján. Jézus nem tanított sem a hit általi megigazulásról, amikor kérte, hogy higyjenek a beszédeiben, nem tanított a test és lélek ellenségeskedéséről, amikor a gonoszságok gyökerét az igazság és szeretet hiányában állapítja meg, nem tanított saját halálának áldozati szerepéről, Isten kiengesztelésére való bocsáttatását, nem tanított a megváltásról, hanem csakis az ember saját maga tud bűneiből kilábalni mégpedig megtérésén keresztül. Viszont tanított a nagyon is személyes, Istenmtől közvetlenül vehető bocsánatról, ami nem ugyanaz, mint a Pál apostol által meghirdetett kegyelem hit általi elfogadása. Nem tanított Jézus a gyülekezeti elöljárók szükségességéről, nem rendelt apostolokat és presbitereket ki vezetőül, amikor egyértelműen egymás testvésiségéről beszélt, és arról hogy vezetője, mestere az embernek maga az Isten Lelke legyen.

Tehát egyellőre nem Pál damaszkuszi jelenését vonom kétségbe, hanem tanításainak tévedéseit. A kettő között van különbség, ma is tudunk tévedhetetlennek ítélt gyülekezeti, egyházi vezetőkről, felkent szolgálati ajándékokról, akik mélyen és súlyosan tévednek.

Az igei alátámasztásom tehát maga az evangélium szemben Pál leveleivel.

 

"ne foglalkozz te a fazekas problematikájával, hiszen még a megelöző igeverseket a 17-19.verseket sem olvastad!"

 

Tévedsz, mert olvastam. Éppen úgy tévedés elgondolást fogalmaz meg, mint az utána következő szakaszok.

"Avagy mondja-é a készítmény a készítõnek: Miért csináltál engem így?" 

Ugyanis azt a téves gondolatot támasztja ezzel a megfogalmazással Pál apostol hibásan alá, mintha minden ember igazságtalansága és gonoszsága az Istentől eredne, ezért Isten a felelős, ő csinálta az embert igazságtalanná és gonosszá. Csakhogy Pál apostol téved, az ember saját maga készíti el igazságtalanságait és gonoszságait, azért Isten nem vádolható, Isten nem fazekas. Isten ezzel szemben tudja, hogy az ember a maga romlottságában nem az ő készítménye, ezért küldte Jézust, hogy abból a megromlott embernek kivezető utat mutasson. Persze, ha akar belőle kijönni. Ha a megromlott ember az ő készítménye, akkor minek állna elé azzal az üzenettel: térj meg!

 

"mikor egyetlen igét sem írtál a szabad akarat igazolására?!"

 

Tehát jelen pillanatban az Istentől való függetlenségben határozom meg az ember szabad akaratát,  nem pedig eszméktől, hitelvektől, tekintélyektől, képviselőktől, egyházaktól vagy fejedelmektől való függetlenségben. Mint ezeket korábban említettem, fontos dolog annak meghatározása, hogy kitől szabad az ember akarata.

Szembeállítom tehát az öszövetség által megkövetelt magatartását az embernek az Isten felé, ami teljes mértékben az Isten szolgálatában lett meghatározva,az evangélium alapkövetelményével, amelyben az ember kapcsolata Istennel egy gyermeki viszony kialakításában lett megjelölve. Természetesen belevetítheted a kapcsolatba a régi úr-zolgai viszont kiebrudalva Istenből az atyai jelleget, és Istenből egy Családicsászárt faragva, csakhogy az nem igaz.

Lukács 4,18:

Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangyéliomot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívûeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyilását, hogy szabadon bocsássam a lesujtottakat

Tehát nem azért küldetett, hogy "szolgává tegyem az ellenszegülőket" vagy hogy "leigázzam a szabad akaratú embereket"

János 8,35-36:

A szolga pedig nem marad mindörökké a házban: a Fiú marad ott mindörökké.

Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek.

Tehát nem azt akarja mondani hogy "valósággal elveszítitek a szabad akaratotokat"

hanem azt, hogy aki szolgálatban látja önmaga célját, kizárja magát az örök hajlékból.

 

"ám egy kézlegyintéssel apostoli tévedésnek degradáltad azt."

 

Nem kézlegyintés volt. Megindokoltam, hogy ha az edényt gyalázatra az Isten formálja, akkor nem küld az Isten fazekasokat, hogy megtérés prédikációjával dicsőséges edényre változtassa azokat. Pál apostol érvelése az eleve elrendelés mellett magát az evangélium üzenetét teszi feleslegessé.

 

"Azt tolmácsoltuk neked, hogy amennyiben az eleve elrendelés tana nem szerepelne az írásokban, akkor nem foglalkoztak volna a kérdéssel jeles teológusok"

 

Tehát eddig csak tekintélyekre hivatkoztál, amit joggal nem tekintettem bibliai idézetnek.

 

"Az eleve elrendelés a Szentírás kijelentéseiből indul ki:

felsorolás: Jn 6:37,44; Ef 1:4 (Mt 22.14; Jn 15:19; Róm 8:,29; 9:13,15,18,22)"

 

Felsorolt igehelyeid Pál apostol fazekas elméletének máshol megjelent vonzatát kivéve, sehol nem igazolja az eleve elrnedelést, csak a kiválasztás tényét. Kiválasztani pedig nem egyenlő legyártani opcióval, ahogy Pál téves fazekas elmélete azt elrendeli. Pál eleve elrendelés elképzelése természetesen kihat a többi levélbéli megfogalmazására is, de nem az evangéliumra. Az evangélium szerncsére csak igen kis mértékbe került Pál követőinek befolyása alá.