Elnézésedet kérjük a késlekedésünkért Takarító!
Doriennek: nem királyi többes, viszont többen képviselünk a legapróbb részletekig egyező megközelítést az eleve elrendelés kérdésében, így ilyen szempontból mindegy, hogy éppen melyikünk válaszol.
Takarítónak: szükséges, hogy némi kioktató stílust kölcsönözzünk mondandónknak, nem a heves érzelmek generálása céljából, hanem, mert hátha hatunk rád.A filózófikus hajlamú emberiség túlnyomó többsége beveszi azt a mesét, hogy az egyén szabad akarattal lett megteremtve, illetve elveti azt az Írásokban mindenütt jelenlévő információt, amennyiben Isten az emberiség zömét valóban az örök kárhozatra teremtette.Amennyiben Te magad vagy bárki, azon megállapításon van, hogy az eleve elrendelés tana, sehol nincs jelen a Bibliában, kivéve Pál Apostol "tévedését", az úgy lehetséges, hogy nem ismered az Írásokat.Egy valamirevaló Biblia általában fekete borítással ellátott és nincsenek benne képek, javasoljuk tehát, hogy dogmatikai elképzelések megalkotására és igazolására ilyent használj!

Ha a predesztináció tana nem képviselné az Írások részét, akkor Augustinus sem értekezett volna róla a korai századokban.Megjegyezzük azért: a tekintélyes egyházatya ezen tant még a pogány eredetű szabad akarat elképzelésével vegyítette.
Az első évezred beköszönte elött harsány predesztinációs viták lángoltak fel a nyugati kereszténységen belül.Sajnos a Római katolikus egyház nem fogadta el az eleve elrendelést, mint bibliai tantételt, így az éríntett tan hűséges képviselőire utóbb eretnekként tekintettek.Gottschalk Karoling-rendi szerzetest például haláláig(20 évig)egy földalatti lyukban tartották, mert az eleve elrendelés képviselőjeként biblikus megállapításait nem vonta vissza.A X.századra végleges teológiai dogmává lépett elő a szabad akarat hipotézise.
Kevéssé ismert Luther:"De servo arbitrio"(A szolgai akarat) c. alapos bibliai tanulmánya, amely válaszként, egyben vitaíratként íródott, Erasmus:"Diatribe"(A szabat akarat) c. szerzeményére.Elöbbiben Luther pontról-pontra megcáfolta Erasmus minden megállapítását, valamint felhívta Erasmus önellentmondásaira figyelmet.Jellemzően Erasmus a továbbiakban képtelen vot cáfolni Luthert.
Luther műve örök klasszikus: egyaránt tárgyalja a szabad akarat, mint nemlétező hipotetikus szituáció problémáit, valamint egyben felhívja a figyelmet Isten örök tanácsvégzésére az emberi sorsokat illetően.Mindkét mű megjelent magyarul is, mindenki döntse el maga, aki veszi a fáradságot ilyen szerzemények emésztésére melyik áll közel a Szentíráshoz és melyik távol!
A továbbiakban Kálvin kísérelt meg elfogadható magyarázatot adni arra, miért jutnak hitre egyesek és miért vesznek el mások.Mint rész témakört az "Instutittio"(A keresztyén tanítás rendszere) c., 1559-ben véglegesített művében tárgyalja.

Természetesen értjük, hogy mit értesz szabad akarat alatt, akár Izrael tekintetében, akár máshogy.Amennyiben a tan biblia "előfordulásait" megjeleníted, akkor azt cáfoljuk a hermeunetika szabályai szerint.
Hasonlóképpen végigvihetjük a predesztináció bízonyítását, amennyiben ez szükséges.
Azért még előrebocsájtjuk, hogy a Mindenható nem humán szempontok szerint igazságos, ezenkivül az Eleve elrendelés nem teszi szükségtelenné Krisztus színrelépését, sőt: összhangban áll azzal.

Üdvözlettel: Dolovai Béla.