Tehát, akkor próbáljunk beszélni a fügéről másképp. A füge egy csoda növény, szerintem azért, mert a meleg hónapok bármelyikében képes termőre fordulni. Azt, hogy mikor fogja ezt csinálni ő dönti el. Ilyenkor több tényezőt figyelembe vesz és dönt. Aztán meggondolja magát, a már beinditott első terméseket ledobja. Ilyenkor azt mondja: kedvezőek a feltételek a fejlődéshez, és az energiát a lombozat, a gyökér fejlődésére forditja. Szándékában van később sokat teremni. Van egy gond itt is. Hozott magával egy naptárt, ami szerint a későn beinditott terméseknek van idejük beérni. Igen, de a mi naptárunk nem ilyen. Nálunk már szeptember végén, októberben hidegek vannak és a füge elszámolja magát sokszor.
És most jövünk mi. Az első termésnél azt kell elérjük, hogy a még fejletlen fügebokor ne arra gondoljon, hogy szép az élet fejlődjünk még egy kicsit, hanem arra koncentráljon, hogy jó volna beérlelni ezt a néhány szem gyümölcsöt. A második termésnél, meg el kell dugjuk a naptárját és azt mondjuk neki, hogy például junius végén már ideje lenne termőre fordulni, hisz nincs is olyan sok idő hátra.
Mind a két esteben egy kis műtétre van szükség. Ezt a müveletet pedig gyűrűzésnek hivjuk. A klasszikus növénytermesztésben arra használjuk, hogy a gyümölcsfa, szőlő, néhány hajtásán korábban, nagyobb és szebb gyümölcsöt termesszünk. Kiállitásokra is igy elért terméseket szoktak előállitani.
Azt, hogy a gyűrűzést megértsük egy néhány alapfogalom tömören. A növény úgy "működik", hogy a gyökér felszivja a szervetlen ásványi sókat, a fás edényeken felviszi a levélbe, itt a levél a nap energiáját felhasználva ( a levél a növény konyhája) szerves anyagokká alakitja át, amiket a növény fel tud használni. A kéregbe levő edényeken ezeket az anyagokat leviszi a gyökérbe, vagy a lombozatba, vagy a termésbe.
A gyürüzés annyiból áll, hogy a kiszemelt hajtást, hajtásokat az elágazás fölött közvetelenül egy éles késsel kétszer körbevágunk kb. fél centiméter távolságra. Arra kell vigyázni, hogy csak a kérget vágjuk át. A két vágás közötti részt aztán eltávolitjuk. Igy megszakitottuk a tápanayag visszaáramlását a gyökérbe. Ha a csúcsrügyet is visszacsipjük megállitjuk a lombozat a levélfejlődést is. Most tehát ezen az hajtáson van egy csomó levelünk amiből a felgyült "energia" nem mehet sem a levélbe, sem a gyökérbe. Mi maradt:- a termés. Ezek a hajtások csak termést tudnak fejleszteni, mert a tápanayag áramlásnak minden más útját elvágtuk.
A módszer hátránya, hogy ezzel a növény gyökerét egy kicsit visszafogtuk, de nemrég még az egyik fórumozó körbeásással akarta ezt elérni.
A következő évben ezt a hajtást levágjuk, akár fenn is maradhat. Véleményem szerint, ha ezt kipróbáljuk néhány hajtáson junius végén, akkor szeptemberben beérhetnek az igy kikényszeritett termések.
FIGYELEM!! Ezt azoknak irtam le akiknek kisebb termetű, rosszul termő fügéjük van. Szerintem egy próbát megér. Elősször csak a hajtások 25-30 százalékán próbáljuk ki és csak akkor, ha látunk benne fantáziát!