Én nagyon jó helyen voltam. A lakásomtól ezer méterre, Pesten egy csak mozgósításkor feltöltött  hírzászlóaljban. Három menü közül lehetett választani, mint a tiszteknek, csak a tiszteknek felszolgálták, a sorállománynak meg oda kellet menni az ablakhoz érte. Ráadásul az első honap után gyakorlatilag akkor mentél haza mikor akartál. Persze először az öregek választottak, de senki nem panaszkodott, egy teljes hétvégén biztos minden hónapban otthon volt a kopasz is eltávon, meg hétközben aki közel lakott akár háromszor is mehetett kimaradásra, reggelig. Ezzel együtt utáltam katona lenni.