"Drogosokkal csak az ambulancián,kórházban lehet szóba álni! Bizonyitott, ők

krizisben, vagy hatás alatt hajlamosak a bűncselekmény elkövetésére. Krizisben,azért hogy anyaghoz jusanak, hatás alatt pedig mert cselekvésképességük beszűkült. "

Dr. Kukorelli István
alkotmánybíró különvéleménye
http://www.iif.hu/netacgi/ahawkereuj.pl?s1=&s2=&s3=&s4=&s5=&s6=&s7=k%E1b%EDt%F3szer&s8=&s9=&s10=&s11=Dr&p=1&SECT5=AHAWKERE&r=1&d=AHAW&u=/netahtml/ahawuj/ahawkere.htm&op10=and&f=G&op11=and&op7=and&op8=and&op9=and&l=20


A tiltott drogok fogyasztása esetében az
Alkotmánybíróság kiinduló feltételezését is vitatom.
Magyarországon a kábítószer-fogyasztás nem egy szűk
társadalmi csoport deviáns viselkedése. 2002-ben végzett
országos felmérés szerint a 15-17 éves diákok 21,5 %-a
használt már tiltott drogot. (Jelentés a magyarországi
kábítószerhelyzetről. 2003. Budapest, Gyermek-, Ifjúsági- és
Sportminisztérium, 2003, 54.) A fővárosban 2001 óta a 18-35
ivesek több mint 30 %-áról mondható el, hogy már kipróbált
tiltott drogot. (Uo. 57.) 2003-ban végzett országos vizsgálat
kimutatta, hogy a 18-65 évesek 6,5 %-a fogyasztott már
kábítószert. (Paksi Borbála: Drogok és felnőttek. Budapest,
L’Harmattan, 2003, 40.) Tehát a magyar társadalom széles
körét érintő szociális kérdésről van szó.


Vitatom azt az előfeltevést is, amely nem vet számot az
alkoholfogyasztás és a dohányzás miatti hátrányokkal. Az
elmúlt három évtizedben az összhalálozás 10, 4 %-át az
alkohol, 19,6 %-át a dohányzás okozta. (Az alkohol hatása a
halandóságra 1970-99 között Magyarországon. Budapest,
Központi Statisztikai Hivatal, 2003, 7.; A dohányzás hatása a
halandóságra 1970-99 között Magyarországon. Budapest,
Központi Statisztikai Hivatal, 2002, 7.) 2003-ban közel 1
millióra becsülték az alkoholbetegek (alkoholisták) számát.
(Magyar Statisztikai Zsebkönyv, 2003. Budapest, Központi
Statisztikai Hivatal, 2004, 115.) Az alkoholfogyasztás
nemcsak az ember saját halálában juthat szerephez, hanem
mások életének és egészségének veszélyforrása is lehet. 2003-
ban az ittasan okozott közúti közlekedési balesetek közül
2451 járt személysérüléssel vagy halállal. (Uo. 123.) Az 1990-
98 közötti időszakban elkövetett valamennyi ismertté vált,
halált okozó élet elleni bűncselekmény elkövetőjének több,
mint 20 %-a a cselekmény elkövetésekor közepes, vagy súlyos
alkoholos befolyásoltság alatt volt, és az elkövetők csupán
20%-a volt józan életvitelű. (Dr. Kránitz Mariann:
Zárójelentés a rendszerváltást követően – 1990-1998 között –
elkövetett emberölések IM-OKRI közös kutatásáról. Budapest,
Országos Kriminológiai Intézet Bűnözéskutatási Osztály, 33.
Kézirat.)


Mindezek miatt a többségi határozatban foglalt érvek nem
elégségesek a tiltott és a nem tiltott drogok közötti
különbségek kimutatására és az alkotmányjogi következtetések
levonására.