Többféle kesztyűt kipróbáltam, részben a család nyomására. Kevés utálatosabb dolog van, mint egy sárral átitatott cérnakesztyű, amint kinyúlva csüng le az ember ujjai végéről. Nálunk újabban árulnak a mezőgazdasági boltban gyönyörő fehér bőrkesztyűt, kötött, szoros csuklórésszel, tépőzárral. A férjem rábeszélt. Legalább ezer forint, túl szép erre a célra, de finom munkákat is lehet csinálni vele, tartós, és vizesen is használható. Ha sokat kell a kert homokos részein gyomlálni, fölveszem. Ha ronda a kezem, az engem nem zavar, de ha sokat kotorászok a homokban, oldalt az ízületeknék kirepedezik az ujjam, és nehezen gyógyul. Ez ellen fölveszem azt a drága kesztyűt.