"mert a szervezetre amúgy semmiféle hasznos hatása nincs."

Egy kis idézet a Yotengrit című könyvből:

(1994, Máté Imre)
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, K+E tanácsadó Bt
Palatia Nyomda és Kiadó Kft.









"Kenderes" gyógymódok



A kender ősi gyógynövény, de rostja alkalmas textil előállítására is.
A kender- és len-félék ezért útjába kerültek az USA-ból terjedő műanyag szálnak.
A versenyt a műanyagszál csak úgy bírta velük, hogy a Cannabis növény egész
rokonságát átokkal súlytották, veszélyesnek nyilvánították, "belépőnek" a keménydrogok világába.
Magyarország is, a megszokott szolgaisággal követte őket és üldözőbe vették a kendert, az
ötezer éve ismert és sokrétűen, eredményesen használható gyógynövényt. Mióta nincs kenderből
készült asztma-cigaretta, nem is inhalálható, nem főzhető teának, mert nincs szárított
kenderlevél a patikában, megsokszorozódott az asztmások és allergiások száma.
A rábaközi "tudók" eredményesen alkalmazták a FENE (rák) gyógyításában, fájdalomcsillapítóként,
bőr-allergiák ellen, sőt, görcsök, hányinger ellen is. "Tudós" Nagy Ferenc kezelt kender,
lótej-savó és fűzcsíra ázatából készült étellel "sorvadóbénult" (Föltehetőleg szklerózis
multiplex)beteget. Sikerült a rosszabbodást megállítania. Kenderlevél füstöt is inhaláltatott. A
tudók, javasok kenőcsöket is készítettek allergiás kiütések és egyéb "rossebek" ellen kenderből
és méhgyantából (propolisz).
A kendert a "bögyöllőrenyheség" (impotencia) ellen is bevetették. Füst formájában
idegnyugtatóként, tea formájában a belső - gyomor és bél - idegesség leküzdésére.
(...)
Táltosaink a kendert étvágytalanság ellen is alkalmazták, súlyban leromlott betegeiknél.
Gyomorfekély ellen is használták, és nem csak főzet formájában, hanem egy gyantaszerű
kenderkivonattal. Ezt a zöld vadkenderből nyerték. Úgy vélték, ez a kenődő anyag a fekélyre
tapad, nem megy át olyan gyorsan a gyomron, mint a tea. Láz esetében még fűz vagy nyír kérgéből
nyert főzettel kombinálták. A tüdőt érintő bajok esetében a juhar levét keverték hozzá.