Történeti, történelmi előzmények:
A Rózsadomb a két világháború között épült ki és vált a felső középosztály és pénzarisztokrácia előkelő lakónegyedévé. Az egykori elit helyét az 1950-es években a kommunista közép- és felső vezetés foglalta el...ettől kezdve gúnyolták "káderdűlőnek".
Jelenlegi Szemlőhegy út akkoriban Rézmál dűlő néven volt ismert.
A Budapesti Név- és Címjegyzékben először 1899-ben szerepel Szemlőhegy dűlő néven.
A 42. szám tulajdonosa ekkor Kurtz Károlyné volt.
Az 1912-ben készített lakásjegyzék szerint Ruskai - magyarosított nevén Magyari - János színész is ott lakott.
Az 1919-es hagyatéki végzés alapján, amit 1936-ban jegyeztek be, Magyari János Károly, Kurtz Sarolta, valamint Kubacska András főgimnáziumi tanár és családja birtokába került 1/3-ad 1/3-ad arányban.
Az állami árvaként felnőtt Apró Antal ekkoriban még igen messze volt a Rózsadombtól.
Miután túlesett szobaf
estő-mázoló (párhuzam a hasonlóan ismert történelmi külföldi diktáror személy -> déjá vu- a szerk.) tanoncévein, 1930-ban Szegedről Budapestre költözött és belépett a Magyar Építőmunkások Országos Szövetségébe.
1933-ban már ő az egyik szervezője a sztrájknak.
Az illegális kommunista párt tagja lesz.
A villa lakói 1936 tavaszán eladják részüket 25 ezer pengőért Sebestyén Aladárnak és nejének, Grünwald Rózának.
(Ekkor az 1938-as statisztika alapján egy mezőgazdasági munkás éves jövedelme 183,4 pengő volt.)
1922-ben Apró Antal ebben az évben bukik le először illegálisan kommunista tevékenysége miatt, amikor Sebestyénék megvásárolják majdani villáját.
A birtoklap szerint Sebestyén Aladár (Országos Vaskereskedelmi Rt. vezetője,igazgatója kitüntettek az első világháborúban bronz és ezüstfokozatú Signum Laudisszal, Károly csapatkereszttel és sebesülési érdemrenddel) és felesége házát 1944. április 28-án, a német bevonulás után a faji törvények alapján a nyilasok nyilvántartásba vettek. Nem tudható miként élték túl a háború poklát. Annyi bizonyos, az 1949-es és '50-es telefonkönyvben Sebestyén Aladár újra szerepel a Szemlőhegy utca 42. lakójaként.
Apró Antal az 1944-es vészterhes időkben Zimányi Márton néven, hamis papírokkal bujkált.(!)
1944 szeptemberében tagja lett az újjá szervezett illegális kommunista párt központi vezetőségének.
Életét többek között Tüdős Klárának és férjének, Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkárnak, majd kereskedelmi és közlekedési államtitkárnak köszönheti: ők bújtatták - saját villájukban.
(Az embermentő Tüdős Klárát a kommunisták kitelepítették, férjét meghurcolták, a fővárosba csak férje halála után térhetett vissza. Villájukat elkobozták, 1961-ben egy panellakásban rendezhette be otthonát.)
Rákosi hatalomra kerülése után egy 1948-ban kelt és 1949-ben bejegyzett fővárosi önkormányzati határozat alapján a Szemlőhegy utca 42. számú ingatlant Flank Józsefnek utalták ki. Hogy miért került Flank József nevére a villa, nem tudható. Mindenesetre ez az állapot nem tartott sokáig.
A villát 1952-ben államosították. A földhivatali, köznyilvános dokumentumok között nincs arra nézve adat, hogy pontosan mikor került az egykori Sebestyén-villa Apró Antal használatába.
Annyi biztos, hogy Apró Antal 1947-ben még egy Dózsa György úti lakásban élt.
Azonban az államosítás ideje táján már miniszteri rangban volt, s bár politikai karrierjében akadt némi zavar, Nagy Imre kormánya idején őt nevezték ki a Minisztertanács el
nökhelyettesévé. (ez elgondolkodtató- a szerk.)
Ekkor már minden bizonnyal helye volt az elzabrált villákban, a "káderdűlőn".
Egyébként a villára vonatkozó dokumentáció megdöbbentően hiányos.
Sebestyén Aladár a nyolcvanas évek második felében hunyt el, ismereteink szerint egy fia volt.
Egykori villáját az Apró család az '56-os ítéleteiről elhíresült vérbíróval, Jahner-Bakos Mihállyal és családjával közösen lakta be.
A hátsó telekszomszéd pedig maga Kádár János volt.
A rendszerváltozás után az Apró család immár "demokratikusan", a piac gazdaság törvényeinek megfelelően (mi az hogy, nagyon is - a szerk.) magáévá tette a rablott ingatlant.
A harmadik generációba tartozó Dobrev Klára, Apró Antal unokája a 159 m2-es "szociális bérlakást" 23 éves (!) korában, egyedüllálókent vásárolta meg 1995-ben a kerületi onkormányzattól kevesebb mint 9 millió (!) forintért.
A vételár 10 %-át (!) kellett készpénzben kifizetni, a fennmaradó összegre 25 éves (!)részletfizetési kedvezményt kapott.
A tulajdonjog megszerzése után még azon melegében 16 millió forintért eladta az ingatlan hasznosítási jogát a Gyurcsánnyal közös családi vállakozásnak, FITTELINA KFT.-nek (!), majd megindult az uszodaberuházás...
A 102 m2 Jahner-Bakos-féle házrészt (!) Apró Piroska, Apró Antal lánya vette meg.
Furcsa, hogy a Jahner-Bakos Mihályné tulajdonjogát az önkormányzati bérlakásra 1995. július 18-án jegyezték be, Apró Piroska tulajdonjogi kérelme pedig már 20 nappal korábban, június 29-én beérkezett a hivatalba.
Gyurcsány Ferenc 1996-ban költözött be a Szemlőhegyi utcai rezidenciába: a nyilas, a kommunista, majd a vadkapitalista zabrálás örökségébe.
