A közepesen korrupt országok közé tartozik Magyarország - derül ki a Transparency International legfrissebb jelentéséből. A jogvédő szervezet regionális igazgatója a Korrupció az igazságszolgáltatásban és a bűnmegelőzésben elnevezésű konferencián kiemelte: idehaza a kisstílű korrupció egyre inkább háttérbe szorul, ugyanakkor egyre több a nagyvolumenű, politikát, gazdasági életet érintő megvesztegetés.
A Transparency International szerint független, ugyanakkor számon kérhető bíróság, megfizetett bírák szükségesek ahhoz, hogy az igazságszolgáltatásban ne legyen korrupció.
A jogvédőszervezet regionális igazgatója kiemelte: szükség van etikai kódexekre, hogy a nem megfelelően dolgozó bírókat szankcionálni lehessen.
Marschall Miklós hozzátette, hogy a bírói függetlenség nem egyenlő a bírálhatatlansággal. Mint mondta, szükség van arra, hogy a közbeszéd foglalkozzon az ügyekkel.
A jogvédő szervezetnek a korrupcióval foglalkozó legfrissebb jelentése szerint Magyarország a középmezőnybe tartozik - mondta Marschall Miklós.
Kiemelte: az Európai Unióhoz a közelmúltban csatlakozott országok közül csak Szlovénia és Észtország szerepel jobban nálunk, vagyis kevésbé korruptabbak.
A regionális igazgató hangsúlyozta, hogy ezek az eredmények nem szakszerű mérések útján jöttek ki, hanem elsősorban az üzleti élet szereplőinek visszajelzéseit dolgozták föl. A korrupció típusa is átalakulóban van idehaza - tette hozzá Marschall Miklós.
A kisstílű korrupció visszaszorult, de egyre több a nagystílű, a politika és az üzleti világ átláthatatlan kapcsolataiból fakadó korrupció - közölte. Marschall Miklós hozzátette, hogy a közbeszerzések terén és az önkormányzatoknál látható korrupció.
Közben a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke azt javasolta egy debreceni fórumon, hogy hozzanak létre elsőfokú országos fegyelmi bíróságot.
Lomnici Zoltán szerint tavaly javult a bírák és a tisztviselők fegyelmi helyzete, de a gyakorlati tapasztalatok alapján át kell tekinteni a fegyelmi eljárás jelenlegi rendszerét.