Szia Maotai!

 

Nagyon jók a kérdéseid, fejen találtad a szöget!

 

Miközben egyes régészeti kutatások megerősítik vagy megerősíteni látszanak a Pentateukhoszban, a Józsué könyvében és a Bírák könyvében  foglalt események hitelességét, addig más kutatások eredményei ellentmondani látszanak a szent iratoknak.

 

Nézzük tételesen:

 

EXODUS:

Az egyiptomi forrásokban semmi nyoma sincs ennek a mindenképpen fontos és rendkívüli események, pedig az egyiptomiak nagyon gondos feljegyzéseket készítettek birodalmuk eseményeiről.

Egyes kutatók feltételezik, hogy az egyiptomi birodalom számára meglehetősen kellemetlen eseményeket az egyiptomi elit kitöröltette a krónikákból.

Más kutatók pedig inkább azon a vonalon indulnak el, hogy valójában kis szemita csoportok több egymástól független vándorlásáról van szó, amit a későbbi emlékezet jelentősen felnagyított és csodás elemekkel tarkítva egy valláserkölcsi tanítás keretei közé foglalta.

Ez utóbbiak azt állítják, hogy egy-egy ilyen kis szemita pásztorcsoport létszáma max. 100 fő körül lehetett, mivel a Sínai-félsziget mostoha természeti körülményei nem tették lehetővé ennél népesebb csoportok átkelését.

De még a Biblia szövegével rokonszenvező kutatók is elismerik, hogy az Exodusnak egyenlőre nagyon csekély, gyakorlatilag semmi a régészeti bizonyítéka, és a Penateukhoszban szereplő hatszázezres (csak a felnőtt férfiak) létszámot a fantázia világába utalják.

 

kívülről vándoroltak be ?

 

Néhány évvel ezelőtt olvastam egy meglehetősen alapos és számomra elfogulatlannak tűnő könyvet. szerzője két izraeli tudós, Neil Asher Silberman és Israel Finkelstein. Címe: Biblia és régészet, magyar nyelven kiadta a Gold Book Kft. 2001-ben.

Rokonszenves számomra, hogy a két zsidó kutató is elismeri, hogy a bibliai kronológusok szerint a Kr.e. XIII. századra teendő Józsué-féle honfoglalásnak semmi vagy majdnem semmi nyoma sincs a korabeli izraeli régészeti leletekben.

Helyette az ásatások inkább a telepek folytonosságát mutatják.

Finkelstein évtizedeken át kutatta a korabeli izraeli településeket és az alábbi megállapításokra jutott: a korabeli Izraelben alapvetően kétféle településforma létezett. Míg a termékeny alföldeken inkább a városias földművelő civilizációk virágoztak, addig a környező hegyvidékeken és magasföldeken félnomád, szegényesebb anyagi kultúrájú kecske- és juhtenyésztő népesség élt.

Finkelstein hipotetikusan a városlakókat azonosítja a bibliai kánaánitákkal, míg a pásztorokat az izraelitákról.

A leletekből úgy tűnik, hogy egyetlen nagy roham helyett az izraeliták inkább fokozatosan, több kisebb-nagyobb csetepaté útján, évszázadok alatt vették birtokba a kánaániták földjeit...