Az államfő jelöltjei: Majtényi és Kállai

Tizenkét kisebbség inkább Sándor Klárát* javasolja

Népszabadság • Lencsés Károly Nagy B. György • 2007. május 23.



A két jelölt Sólyom László mellett: Majtényi László (balra), és Kállai Ernő (jobbra)
Kép: Kovács Bence
Sólyom László nem egyeztetett a pártokkal az ombudsmanokról A köztársasági elnöknek nincs egyeztetési kötelezettsége. Sólyom László tehát – akárcsak korábban – ismét úgy állított jelölteket, hogy a pártokat csak a folyamat legvégső fázisába vonta be.

Ezt az eljárást a két nagy, a MSZP és a Fidesz is sérelmezi, miközben a két jelölt, Majtényi László és Kállai Ernő alkalmasságát nem vonják kétségbe.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, ahogy azt lapunkban már megírtuk, Majtényi László jogászt, volt adatvédelmi biztost, a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa posztjára pedig Kállai Ernő történelem szakos tanárt, jogászt jelölte Sólyom László köztársasági elnök.

Az államfő szerdán a Sándor-palotában jelentette be döntését a parlamenti pártok frakcióvezetői előtt. Az elnök minderről Szili Katalin házelnököt levélben tájékoztatta.

Majtényi László 1950-ben született Budapesten. Jogász, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke, a Pécsi Tudományegyetem docense. Három gyermeke és négy unokája van, felesége legfelsőbb bírósági bíró. Lapunk olvasóinak szószólója.
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője – a többi képviselőcsoport vezetőjének nevében is – azt közölte: a frakciók két héten belül kialakítják álláspontjukat a jelöltekről. Sólyom László a találkozón elmondta: olyan jelölteket kell állítani, akikben az emberek az eddigi munkásságuk alapján feltétlenül megbízhatnak, és akiknél fel sem merülhet a politikai részrehajlás. Hangsúlyozta azt is, hogy olyan ombudsmanra van szükség, aki „bátor”, akit nem tart vissza a téma kényes volta, vagy az az állami szerv, amelyik az adott ügyben esetleg érintett.

Az elnök a frakcióvezetők felé fordulva azt közölte: „örömmel tájékoztatom önöket, hogy sikerült ilyen jelölteket találnom”. Az alkotmány szerint az ombudsmanokat az elnök jelöli. Sólyom László ennek megfelelően járt el, tehát – a korábbi gyakorlattal ellentétben, amikor a kormányoldal és az ellenzék gyakorlatilag egymással osztozott a posztokon – a pártokkal nem egyeztetett. Ezzel is azt kívánja jelezni, hogy az országgyűlési biztosok a napi politikai érdekek fölött állnak.

Csakhogy személyi javaslatainak elfogadásához kétharmados többségre van szükség. Ide tartozik, hogy mindkét oldalon furcsállják, hogy az államfő még informálisan sem igyekezett tájékozódni, mert álláspontjuk szerint az országgyűlési biztosok jelöléséből épp a parlamentet nem túl szerencsés kihagyni. Úgy tudjuk, hogy Majtényit az MSZP alkalmasnak tartaná ugyan, de a pártban sokan félnek tőle. Annak idején – még adatvédelmi ombudsmanként – ő volt az, aki vizsgálatot kezdeményezett például a Xénia-láz és Bős-Nagymaros ügyében, amelyek jelentős szerepet játszottak annak idején a Horn-kabinet bukásában.

A szocialisták inkább Takács Albert jelenlegi helyettes ombudsmant látnák szívesen az országgyűlési biztosi poszton. A Fidesz, úgy tudjuk, hezitál: vannak kifogásaik Majtényi ellen, de a mérleg serpenyőjében ott van a Sólyom László iránti, túlságosan gyakran hangoztatott „feltétlen bizalmuk”, vagy inkább ennél is erőteljesebben az, hogy Majtényi miatt „főjön inkább az MSZP feje”.

Kállai Ernő 1969-ben született Budapesten. Történelem szakos tanár, jogász, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola intézetvezető főiskolai docense, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos kutatója.
Az államfő Majtényi László jelölése kapcsán kifejtette, hogy Majtényi írta az első könyvet hazánkban az ombudsmanokról. Kitért arra is, hogy őt 1995-ben az országgyűlés adatvédelmi biztossá választotta, s „ezt a pozíciót a legmagasabb szinten és közmegegyezéssel töltötte be”. A kisebbségi törvény szerint Kállai Ernő esetében a köztársági elnöknek ki kell kérnie az országos kisebbségi önkormányzatok véleményét. Kedden találkozott is a szervezetek képviselőivel, ám jelöltjét a tizenháromból csupán a roma önkormányzat támogatta.

A tizenkét etnikai kisebbség inkább Sándor Erzsébetet, a Pécsi Tudományegyetem állam- és jogtudományi karának dékánját ajánlotta az elnök figyelmébe. A pártok a kisebbségi biztos személyét illetően még nem alakították ki álláspontjukat. Ide tartozik, hogy a meglehetősen széthúzó roma szervezetek Kállai megítélésében szinte teljesen egységesek: valamennyi kiváló jelöltnek tartja őt. Sólyom László e választását egyebek mellett azzal is indokolta, hogy Kállai Ernő tanári és kutatói pályája során többek között a kisebbségi jogokra, ezen belül a cigány kisebbségre fókuszált.

Ez a háttér is közrejátszott a jelölésében, hiszen a cigányság szám szerint a legnagyobb kisebbsége Magyarországnak, ugyanakkor a legkevésbé integrált kisebbség – jegyezte meg az államfő, hozzátéve: a romák problémái a magyar társadalom legsürgősebben megoldandó feladatai közé tartoznak. Mint mondta, Kállai Ernő tisztában van azzal, hogy neki az összes kisebbséget védenie kell. Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a nap folyamán azt közölte: a kormánynak nincs oka és szándéka minősíteni az államfő döntését. Gyurcsány Ferenc kormányfő szűk körben, úgy tudjuk, azt mondta, hogy neki nincs kifogása a jelöltek személye ellen.

Az általános és a kisebbségi ombudsman mandátuma június végén jár le, de Lenkovics Barnabás alkotmánybíróvá választásával az előbbi poszt már ma is betöltetlen. Feladatait az általános helyettes látja el, aki szintén júniusig marad hivatalban; ezt a tisztséget a parlament időközben megszüntette, hogy utat nyisson a jövő nemzedékek ombudsmanjának későbbi megválasztásához.

Ezért sürgető, hogy a parlament szavazzon az új biztosokról. A dolgok jelenlegi állása szerint a voksolás június közepére várható.

_________________________________________________
* Valójában Sándor Erzsébetről van szó.