Gulyás András

 

4000 éves érintetlen sírt találtak Egyiptomban

 

A leuveni katolikus egyetem Harco Willems vezette ásatása során bukkantak egy teljesen érintetlen sírra Egyiptomban. A Deir el Bersa déli hegyén található temetkezés i.e. 2050-re datálható, tehát a óegyiptomi első átmeneti kor végéről, a Középbirodalom elejéről származik.

 

A sírhelyiség eredeti lezárását érintetlenül találták meg a régészek. Miután eltávolították, egy kis méretű, de igen gazdagon felszerelt sírhelyiségre bukkantak, amit szinte teljesen kitöltött egy nagyméretű fa koporsó, oldalain egy hieroglif felirattal. A felirat egy áldozati formula, ez tartalmazza a halott nevét is, akit Henu-nak hívtak. A koporsó keleti oldalára két szemet festettek, amelyekkel Henu a felkelő napot láthatta sírkamrájából.

 

A koporsó tetején két, fából készült szandál volt, amiket Henu a túlvilágon viselhetett, mellette pedig a mindennapi életből vett jeleneteket megörökítő szobrocskákat helyeztek el. Az egyiken három nő gabonát őröl, a másik viszont egy sokkal ritkábban megörökített mesterséget ábrázol, a vályogtégla készítését. A sír mellett további négy szobrocskát találtak: a legnagyobb magát a halottat, Henut ábrázolja, akinek a múmiáját igen jó állapotban találták meg a koporsóban. Szobra mögött egy nagyméretű hajómodellt helyeztek el.

 

Az első átmeneti kor (i.e. 2150--2040 körül) zűrzavaros időszakából igen kevés olyan gazdagon felszerelt sírt találtak, mint Henu sírja, a legutolsó ilyen felfedezést több mint húsz évvel ezelőtt tették, ami a jelenlegi feltárás értékét tovább növeli. Ezen túl minden tárgy rendkívül jó állapotban maradt meg, ami különösen azért figyelemre méltó, mert nem kő, hanem festett fa tárgyakról van szó.

 

A sír minden bizonnyal azért tudta érintetlenül átvészelni az elmúlt négyezer évet, mert a területen sok sírt egész egyszerűen befedett a későbbi korokban rákerülő kőtörmelék, így a régészek a további ásatások során is jó eséllyel számíthatnak értékes leleletekre.