Aki nyilvánosan kijelenti, hogy miniszterelnökként hazudott éjjel és nappal, majd szavainak jelentését elkenve igyekszik elhárítani a politikai konzekvenciák levonásának követelményét, az a következmények nélküli Magyarország modelljét tartósítja; azt a modellt, aminek éppen a kormányfő volt az egyik legelszántabb politikai ellenfele az elmúlt években. Paradox módon az őszödi beszéd is erről szólt, amiből az következik, hogy a miniszterelnök magatartása éppen a saját maga által felállított mércének nem felelt meg. „(…) hazudtunk reggel, éjjel, meg este. Nem akarom tovább csinálni” – mondta Gyurcsány Őszödön. A következő hónapok kormányzati cselekvése igazolta a szavait, ám a beszéd nyilvánosságra kerülése után letért erről az útról.

Aki a saját személyére nézve nem képes vagy nem hajlandó az elemi demokratikus normákból fakadó morális következtetéseket levonni, és a napvilágra került hibás politikai gyakorlatáért személyes felelősséget vállalva megkövetni a közvéleményt, az nem demokrata. Az nem folytathat hiteles reformpolitikát, és nem kérhet áldozatokat a társadalomtól.

Morális megfontolások nélkül nincs demokrácia, a morális megfontolások hiteles felmutatása pedig nem lehetséges a legelemibb társadalmi normák figyelmen kívül hagyásával.