Valahogy az a fixa ideám, hogy a fekete/fehér listák - és tágabb értelemben az emberek egymásról szerzett tapasztalatai - önmagukban értéktelenek, de ha összeadnánk őket, akkor komoly értéket képviselnek.

Mert lehet hogy az én feketelistámon szereplő emberek másoknak patyolat fehérek, és az a tény, hogy egyelőre egyik adósommal sem sikerül MÉG KOMMUNIKÁLNI sem rendesen, azt hiszem mutatja a feladat nehézségét.

Persze már az is nagy dolog (lenne), ha el lehetne beszélgetni erről a témáról. De nézzétek meg, még itt az anonim fórumon is...

Na mindegy, kisérletezem. Még azt sem tudom, másnak mennyire sikerül tanulni valamit ezekből a tapasztalatokból, ha csak azt nem, hogy "Senkinek ne adj kölcsön."

Azért izgalmasak ezek a közösségi banki kisérletek is, meg hosszabb tűvon megrengethetik a hagyományos bankokat, már csak azért is, mert a mikrohiteleket nyugodtan lehet intézni 100% online, ha minden résztvevő elfogadja, hogy a "jogviszony" csak két magánember, kettejük között van. De nem ám kontroll nélkül, mert akkor nincs kényszer, amely pedig kell - mint az eddig csak részben elmesélt eseteim is mutatják.

Azért lázadozik a lelkem a "Senkinek ne adj kölcsön!" végkövetkeztetéssel szemben, mert látok - és attól tartok egyre többet fogok - olyan embereket, akiknek nagy segitség lenne a "baráti kölcsön". Mert hogy ha ilyen nincs neki, akkor csak egy telefon, és kérhet pénzt a Provident-től és hasonlótól, csak bele ne rokkanjon még jobban.

Érthető, amit gagyogok?