Még fiatal. Most tartok ott, hogy a jövőre vízszintesre hajtani szánt vesszőt (vagy ha meghagyom: két vesszőt) nevelem. Ami felül lesz kb. 2 m magasan vagy egy kicsit feljebb. Plusz alul a föld felett két-három vékonyabbat nevel a meghagyott csapokról. Na persze itt is már jócskán kellett szelektálnom a most tavasszal mindenhonnan kihajtott vesszők közül. Egyikből lesz az esetleges nagy fagyok utáni bisztosító csap jövőre. A többit levágom és keményen leszedem a környékéről hajtókat is, hogy hosszú távon egyetlen csap legyen.

A termés nálam sem szempont, mivel csemegének csapni való (legalábbis tavaly nem volt ehető, valami vacak, sötétkék, apró, savanyú bogyójú, kicsi fürtök lettek).

Jó, hogy leírtad a módszered, de sajnos én még nem értem el ezt az állapotot, ahogy írtam is. Na, de majd utána! Lesz itt olyan árnyék!

Egyelőre azon vagyok, hogy jó alapot teremtsek a következő évekre, aztán majd meglátjuk, hogy mit lehet. Az a baj, hogy még nem tudom, hogy mit merjek. Nem akarom, hogy csak itt-ott hajtson ki a rügy (vagy ha kihajt, nem igen akar nőni, annyira szétszórtam a hosszú vesszőn az erőt), aztán utána csak nézegessem a ritka lombozatot. Mindegy, majd meglátom.

Az viszont igaz, hogy nagyon vaddisznó fajta, már kb. 2,5 m-nél tart a két felső rügyről hajtott vessző (most nem mértem meg), és megy mint a tatárok.

Lehet, hogy a tanácsod értelmében mégis hagyom nőni, ameddig csak akar (de hogy szedem le a diófa ágai közül...?), hadd erősödjön.