A hálapénz alapvetően nem az orvos felelőssége, hanem a betegé.

 

A magyarnak lett különösen az utóbbi félévszázadban egy olyan tipikus jellemvonása, hogy dörgölőzzön vélt vagy valós előnyökért. Ezt jól belé nevelte a gulyáskommunizmus.

 

Egyszerű a megldás. Egyik beteg se adjon hálapénzt.

Akkor nem lesz mit elfogadnia az orvosnak kényszerítő anyagi helyzete ellenére és nem kell azt éreznie hogy a para fejében bárkivel kivételeznie kell.

Persze az kivételezésre, a jobb, kisebb ágyszámú kórtermre, stbre a beteg is vágyik.

 

Ennyi.

 

Aztán majd meg lehet nézni mi lesz ennek a következménye az orvosi munkára.

 

A másik beteg által adott para a te gondosabb ellátásodat is jelenti a parából megvásárolható kipihentsgen és szaktudáson keresztül. (pl. a kötelező szakmai továbbképzést nem támogatják széles körben államilag, csak arra van előírás, hogy el kell menni konferenciákra).