Most jön a bonyolultabb rész, a kiemelések tőlem...

"Látnunk kell, hogy a morális érvelés nyelvezete és fogalomhasználata elég sokrétű és tagolt ahhoz, hogy különbséget tudjunk tenni a helyes és jogos magatartások között egyfelől, és a helytelen, társadalmilag hátrányos és jogtalan, illetve büntetendő magatartások között másfelől. Mint ahogy a kábítószer-fogyasztó jogainak védelme sem jelenti magatartásának helyeslését, úgy magatartása helytelenítése sem vonja maga után automatikusan a büntetés indokoltságát

A puszta hátrány okozása önmagában nem szokta megalapozni a büntetendőséget. Ha A tartozik B-nek x összeggel, s B, aki nincs rászorulva erre az összegre, visszakéri a pénzét, noha tudja, hogy ez A családjának súlyos hátrányt okoz, B-t el lehet ítélni kevés együttérzésről tanúskodó magatartásáért, de aligha lehet őt hátrány okozásáért megbüntetni, hiszen neki joga volt x összeghez. Ha A és B verseng egy állásért, s azt csak az egyik kaphatja meg, A nem okoz kárt B-nek akkor sem, ha B, aki nem kapja meg az állást, komoly hátrányt szenved.

S ha egy bizonyos cselekedet esetében úgy is érvelne valaki, hogy az kárt okoz másoknak, még mindig nem biztos, hogy a károkozást büntetőjogi szankcióval kell sújtani. Ha valaki azt állítaná, hogy a túlsúlyos és egészségtelenül élő emberek életmódja másokra is terheket ró, mivel az egészségügy rendelkezésére álló forrásokból jóval nagyobb összeget kell ezen emberek kezelésére fordítani, mint egészségesen élő embertársaikéra, valószínűleg keveseknek jutna eszébe, hogy a probléma kezelésére indokolt lenne büntetőjogi szankciót alkalmazni."