Érdekes, számomra is új információ a nőnemű növények nagyobb klorózishajlama. Egyébként, ha ez így is van, nincs benne semmi különös. A meszes talajokon történő szőlőművelést például, egyes mésztűrő vadszőlő alanyok teszik lehetővé. Miért ne lehetne a különböző actinidia fajták között hasonló eltérés. Amennyiben ez releváns mértékű, megoldhatná a kivi adaptációját meszes talajokhoz. Elég lenne ezesetben a porzóst alanyként használni és a termőst beleoltani. Érdekes kutatási téma lehetne a legmésztűrőbb actinidia alfaj vagy fajta beazonosítása és annak alanyként való alkalmazása. Dehát ehhez olyan kutató is kellene, akinek az ilyen "marhaság" eszébe jut.