"Az a lényege, hogy gondolhatsz amit akarsz a világról, erőltetheted amit akarsz, és annyira amennyire akarod, úgysem tudod megváltoztatni annyira és olyanra amennyire akarod."

Természetesen nem a világ megváltoztatásában rejlik a dolog kulcsa, hanem az ember saját felfogásának és saját éeltmódjának való megváltoztatásában. Azokon pedig senki más nem tud igazán bölcsen változtatni, csak saját maga az egyén, de csak akkor, ha megérti közvetlen környezete és a közötte létrejött helyzet feltételeit, okait és viszonyait. Ha nem érti meg, akkor nem csak a saját környezetén ront, hanem önmaga erőforrásait, képoességeit lehetőségeit is korlátok közé szorítja, ami végső soron saját maga megromlásához vezeti.

A világ megváltoztatása sem hatalmában nem áll az egyénnek, sem jogot nem formálhat rá, mivel rajta kívül mások is vannak a világban. Akik ezt mégis meghirdetik, azok jogtalanul teszik.

 

"Milyen az "egészséges élet"?"

Ha beteg leszel megtudod.

 

"Mit tudsz elrontani, és mihez képest? "

Mindent ami működik és működésképtelenné teszed.  A mósógép működésképtelenségét pedig nyílván nem a hűtő képességeinek hiányával fogod meghatározni, hanem a mosógépével.

Mindent ami egészséges és beteggé teszel. A betegség ugyanis nem csupán egyszercsak hirtelen csodaszerűen misztikus okokkal és a csillagokból levezetve megjelenik, hanem az ember rossz életvezetésével szigorúan dolgozik rajta, hogy egészsége megromlását tartósan okozva mnegbetegedjen. Nyílván ne a balesetekre gondolj.

 

"Akkor tévedek. Az ELGONDOLÁSOMHOZ KÉPEST. Ennyi."

Azért az ennyi nem csak ennyi. Különösen akkor, amikor az élet értékeinek, az életvezetésnek, a felfogásnak, a saját hitvilágnak és a magatartás normáinak olyan tévedéseiről beszélünk, aminek az eredménye nem zárható le pusztán azzal, hogy "ennyi", hanem szenvedést, terheket, fájdalmat és bánatot teremtenek.

 

"Ahogy már idéztem, "minden üres". "

 

Ahogy már feleltem: hibás az idézeted. Van ami üres, és van ami tele van. És van ami se nem üres, se nincs tele.

Ha pedig gondolataidat téves elképzelésekkel töltöd meg, az eredmény összeütközés a valósággal.

 

"Miért kéne tudnia? "

 

A valóság ismeretével rendelkezve nem vezetnek félre a valóságról alkotott tévedésekkel.

A megértés azonban ennél többet eredményez, ott már a valóság folyamatainak, okainak, feltételeinek születéséről és eredményéről, kialakulásáról és megszűnéséről is beszélhet az ember, amire a tudatlanok nem képesek. A tudással nem az a baj, hogy van, hanem az, hogy szembeáll a valósággal, hogy hamis, hogy félreérti a természetet, a világot, az életet.

 

"én tudom is, hogy ezzel a hozzállással, ezzel a gondokodással mi is történik: faragott képet gyártok"

 

Ez egy nagyon fontos felismerés. Ugyanis a gondolkodás, ha nem érti meg az életet és a környezetet, akkor arról egy merev képet, egy állandósult rendszert, egy örökkévaló törvényt, azaz pont amit mondasz faragott képet gyárt.

A hiba ebben az, hogy a gondolkodás nem követi az életet, nem követi annak változásait, hanem eszmékhez, állandósult elvekhez, szokásokhoz és örökkévaló szabályokhoz ragaszkodik, ilyenkor a valóságról kialakított kép csak faragott lehet.