üdvözlök mindenkit.
én írtam az említett cikket a narancsban. a ma megjelent számban olvasói levél formájában elég sok hasonló gondolatot láttam, mint az előző hozzászólásban.
elég sok érdekes dolgot olvastam "magamról". többen megkérdőjelzték, hogy tanítottam-e valaha, vagy gyakorló tanár vagyok-e, összekeverem a tanrendet a tanmenettel stb. (nem kevertem, a narancs szerkesztője, maga javította, hogy az az ő saruk), de őszintén szólva az se érdekelt volna, ha én keverem, nem ez a lényeg.
néhányan féremagyarázzák/félreértik azt, amire én gondoltam, de lehet, h én nem voltam eléggé világos.
amit én ezzel a cikkel el szerettem volna mondani, az az, hogy a mai oktatásban sok esetben a tizenkettedikesek éppenhogy befejezik a második világháborút, és egyáltalán nem jutnak el addig, hogy a huszadik század második felét megtárgyalják. természetesen nem azt mondom, hogy bizonyos gimáziumokban nem történik meg, de rengeteg olyan szakiskola/gimi van, ahol a tanárok - már elnézést a kifejezésért - tojnak rá, hogy mi történik. és lehet, hogy nincs emögött az állítás mögött hivatalos felmérés, de van mögötte számtalan élmény. én például nem elitgimnáziumba jártam, nekünk a töritanár (nagyon jó fej volt) egy évig (!) a francia forradalomról mesélt, de említhetem azokat a barátaimat, ismerőseimet, meg bárkit akivel beszéltem, hogy hogyan emlékeznek vissza a történelem-órára. persze, megint saját példával jövök, de nem hinném, hogy amit mondok, az egy kivétel lenne.
nem értem, hogy egyeseknek mi kifogásuk lenne az ellen, hogy trianonról mondjuk nem egy órát kéne tartani, hanem például ötöt. és akkor nézzük végig, A-Z-ig, hogy mi történt, vizsgáljuk több szempontból is a kérdést.

a narancsban megjelent válaszlevelet egy komoly szaktekintély írta (Dr. Martos Ida) gondolom ezen fórum olvasói előtt jól ismert az a hatkötetes történelemkönyv, amelynek ő az egyik társszerzője.
félremagyarázásnak tartom, amikor azt az állításomat, miszerint „sokkal rövidebben, sokkal egyszerűbben, jobban összefoglalva” kell tanítani mondjuk a középkort, ebből azt a következtetést vonja le, hogy „tanítványainkat pedig engedjük át felvértezetlenül a sumér-magyar rokonság elmélete képviselőinek, vagy Illig úr kitalált középkorának”. ha bárki újraolvassa a cikket akkor láthatja, hogy sehol, egyetlen szóval nem utaltam ezekre. Sőt pontosan ezekre kéne nagyobb hangsúlyt fektetni. Tételesen megcáfolni a sumér-magyar rokonságot, ill. Heribert Illig agymenését. „Azt sem igazán tudom elképzelni, hogyan tudjuk megértetni a gyerekekkel, hogy a holokauszt nem az égből szállt alá a 20. század közepén, ha nem mutatjuk meg az oda vezető folyamatot?” – írja később. Hol állítottam ennek az ellenkezőjét? Ebben is egyetértünk azt hiszem: én is azt gondolom, hogy ezeknek az összefüggéseknek a tanítására és bemutatására kell helyezni a nagyobb hangsúlyt.
(egyelőre ennyi jutott eszembe:)
további szép napot mindenkinek!