kikaptunk, evvan...igen, sírtam, nem szégyen....jövőre megtanulhatok és megszerethetek újabb neveket és embereket (azért remélem az a kettő akit különösen szeretek, marad J)) ).....ahogy ezt már mások is mondták...de azért ott leszek és ugyanúgy kiordítom a tüdőm...bár ma volt olyan, amikor leültem, és csak néztem ki a fejemből, hogy ez egy rossz álom, nem is hiszem el....lassacskán tudatosul, hogy most egy ideig nem a meccsekhez kell igazítani a napi teendőket :) :S azért még egy ideig jó lett vna.....azért van egy-két(három-négy) ember a csapatban, aki nem érdemelte meg a mai napot...aki meg igen, azt sajnos egy incifincit sem érdekli....legyen így boldog :(