"Itt meg azt írod:
"Az ember mindig éppen olyan, amilyennek az adott feltételek között éppen "lennie kell". ""

Igaz. Másképpen fogalmazok: "Az ember az adott pillanatban nem tud más lenni, mint amilyet a személyes tendenciáinak aktuális pontja, és az adott körülmények meghatároznak."
(És ez nem valami buta előre elrendeltség, amiből nem lehet "kitörni". Az ebből kitörés nem azt jelenti hogy ezt megváltoztatjuk valami mássá, hanem hogy képesek vagyunk kívülről szemlélni mindezt. A tudatosság. Mondom ma. Hogy holnap mit fogok mondani, nem tudom.. :) )

"Nem lehetsz más mint aki vagy."
Tehát befejezett módon alkalmaztad, és én ezt kifogásolom."

Ezt fenti, átfogalmazott mondatom fényében nézd.

"az ember a sorsát, felfogását és magatartását éppen úgy képes elrontani, mint a legegyszerűbb játékszert."

MIHEZ képest elrontani? :)
Tág értelemben hibákat nem lehet elkövetni. Teszel valamit, aminek következménye van. Hogy az hiba-e, jó-e, azt egy adott körülménycsomag "dönti el", önmagához képest.

"..arról beszélek, amiket megakadályoznak abban, hogy idő előtt felszínre jöjjenek."

Ezt igen nehéz lemérni. Én sem merném biztonsággal kijelenteni, hiszen a magam "sorsát" se értem néha, hát még másokét, másokéhoz viszonyítva...
Ki tudhatja azt, kinek éppen mit kell csinálnia, és mikor...? Ki az, aki megalapozottan, biztonsággal ki meri jelenteni, hogy "neked ilyennek meg ilyennek kéne lenned"?

"Nem csak a környezet alakulása nem független az egyéntől, hanem az egyén alakulása nem független a környezetétől, különösen, ha állandóan alkalmazkodik és igazodik a környezete feltételeihez, elvárásaihoz."

Egyiket se zártam ki. Ez kölcsönhatás.. (alapszinten mondva :)