A 1222-ben kifogásolod a "lennie kellene" kifjezést:

 

Takarító: "Nem lehetsz más mint aki vagy."
"Dehogynem. Különösen azért, mert már más vagy, mint aminek lennie kellene."

Musaic: "Máris meg akarod változtatni azt, ami vagy. :)
A "lennie kellene" kifejezéssel :)"

Itt meg azt írod:

"Az ember mindig éppen olyan, amilyennek az adott feltételek között éppen "lennie kell". "

 

A 1216-tól indultunk el, ahol meg ezt írtad:

 

"Nem lehetsz más mint aki vagy."

 

Tehát befejezett módon alkalmaztad, és én ezt kifogásolom.

 

Rátérve a lényegre. Nem a lét befejezett vagy dinamikus volta a kérdés. A kérdés hogy az ember amilyen lett adott pillanatban, lehetett volna ez másképp, vagy sem. Én azt állítom, hogy lehetett volna, mivel az ember a sorsát, felfogását és magatartását éppen úgy képes elrontani, mint a legegyszerűbb játékszert. Képes mássá tenni, mint amilyennek lennie kellene, és ez nem csak a saját sorsára, felfogására és magatartására vonatkozik, hanem gonosz módon mások sorsára, felfogására és magatartására is. Nem mondhatod, na bumm, elrontottam, nem lehettél más, mint ami lettél, mert az áldozatok, vagy pártfogóik számon fogják kérni az elrontott életüket. 

 

"Ezért SEM beszélhetek csak befejezett állapotokról, ahogy te egyébként gondolod."

Miért gondolnám befejezettnek? Pont azt hangsúlyozom, hogy ezen lehetett volna (ha értelemmel azonnal jól írod meg a programot), de lehet azonnal, és lehet később is változtatni, mint a már elrontott programon.

 

"Vannak dolgok, amiket ha erőltetni akarsz, akkor sem jön IDŐ ELŐTT a felszínre."

 

Vannak. Én azonban arról beszélek, amiket megakadályoznak abban, hogy idő előtt felszínre jöjjenek. Nem csak a környezet alakulása nem független az egyéntől, hanem az egyén alakulása nem független a környezetétől, különösen, ha állandóan alkalmazkodik és igazodik a környezete feltételeihez, elvárásaihoz.