Mi is kihasználtuk a hétvégét. Szombaton du. egykor indultunk, 4-re ott voltunk a szállásunkon, Rejdová nevű faluban (Dobsina előtt kell letérni hozzá). Gyors szállásfoglalás után nyomás Dedinkybe, ahol a szálló előtt leparkoltunk, fizetni nem kellett. Felkapaszkodtunk a Zejmárska Roklinan. Eleinte nem sok víz volt a patakban, de mire az izgalmasabb szakaszhoz értünk, szerencsére folyt rendesen. Kellemes 2 órás túra után tértünk vissza a szállásra. A vendéglátók (néni, bácsi, kutya) nagyon kedvesek voltak.

Másnap 9-kor indultunk Csingóba. Pont elállt az eső, Mlynky felől közelítettük meg Iglót és onnan a Paradicsomot. Belépő 40Sk/fő, parkolás 100Sk. Hernád - Fehér-patak völgye - Sokolia dolina - Klauzy és a patak mentén vissza. A Hernádra eső szakasz nyugis, a Fehér-patak elején nagyon tetszett a kis kanyon. Aztán végig nagyon kellemes, nyugis, doronglétrás volt a túra. A Sokolia dolina vízesése fantasztikus volt. Na ott, a legalsó létránál, amikor felléptem rá, egy pillanatig átfutott rajtam, hogy ajjajj...De már álltak sorban mögöttem, úgyhogy szépen felfelé tekintve nem volt semmi baj. Utána már vidáman bámultam lefelé, csak arról a létráról nem. Sajnos nem tudtunk igazán jó fényképet csinálni, ami visszaadná a látványt. Összesen 80 m függőlegesen...Gyönyörű. Klauzy-tó volt a következő, ami megfogott: az a nyugalom, ami abban a völgyben megül! 7 órás volt, vagy kicsit több az út, és az izgalom egy pontra koncentrálódott, de nem bántuk meg. Kocsival még elindultunk Poprádra, közben meg akartuk nézni a bethlenfalvi kastélyt. Nem tudom, sikerült-e azt megtalálnunk, de felejthetőnek véleményeztük 3 másodperc után. Poprádon Szepesszombat kihalt főtere aranyos, Poprádé már kicsit kevésbé. Hazafelé kicsit megdöbbentünk , hogy Poprád - Dobsina mennyi időbe is telik. Az út persze gyönyörű.

Hétfőn reggel a Csorba-tavat céloztuk meg eslő állomásként. Körbesétáltuk a még itt-ott jeges tavat, sokszor havon járva. Onnan átautóztunk a Chopokra, de nem működött semmi, felvonó sem, viszont kutya hideg szél fújt, így gyorsan odébb álltunk Besztercebányára. Szép kis város, gyönyörű napsütéses időnk volt, nyüzsgés a rendberakott főtéren, 7 Sk-s fagyi. Észak felé folytatva utunkat betértünk Vlkolinec nevű UNESCO-faluba. Már a környezet mesébe illő, de amikor besétál az ember a házak közé...tényleg mesében érzi magát. Ja, volt belépő+fotójegy+parkolójegy (30-20 koronákért). Rózsahegyre is benéztünk: látványos a lépcső a templomhoz, illetve mellette a városháza(?) és a hársfasor. Liptószentmiklóson álltunk meg utoljára, kihagyható.

Kedden irány Pila. A Hrabusicére vezető kis úton előttünk 3 lengyel kocsi tolatott vissza, majd egy 4. lengyel után folytattuk utunkat egy behajtani tilos tábláig, ahol erősen meg volt süllyedve az úttest, és ez a lengyel kocsi is megtorpant. Mázlinkra szembejött egy magyar autó, kérdésünkre elmondták, semmi vész, járható az út végig. Pila előtt láttuk, ahogy szegény honfitársaink kocsijait sorra büntetik a rendőrök tilosban parkolásért, és felrakják a kerékbilincset. Itt 70 Sk volt a parkolás, a belépő 40. Velky Sokol: az elején megint semmi víz nem volt, de annyira, hogy azt hittük, totál kiszáradt. Szerencsére feljebb itt is megvolt a patak! A völgy úgy nézett ki, mint valami katasztrófa sújtotta terület. A fényképeket visszanézve, nem lehet látni, hogy az most lövés-e vagy vágás. Rengeteg volt a kiránduló. Tetszett. És sajnos ezzel vége is lett a hosszú hétvégének.

Már csak a Stratena-kanyon maradt szűz terület a Paradicsomban. Nálunk a Piecky az, ami mindent visz, de mindegyik völgy, szakadék külön élmény.