"Megnézem mikor tudsz gondolkodni úgy, hogy éber is maradsz."

 

Nono. Csak nem akkor gondolkodsz, amikor alszol?

 

"Tudatában lennél a kedvemért annak, hogy mit érzek, mikor fahéjas tejeskávét iszom?
Ne viccelj."

 

Miért is nem? Ha elmondod. Nyilván ismert, ismertetett dolgoknak lehet tudatában az ember, ha nem is éli át.

 

"Akkor is csak a magad tapasztalata alapján értheted meg/élheted meg."

Nem. Ugyanis a saját tapasztalat nem feltétlen szüli ugyanazokat az értékeket és magyarázatokat, mint amelyeket ugyanaz másoknál jelent. Pont a megértés az, ami ezt a különbséget képes áthidalni.

 

"A TE valóságodét. És nem a másikét."

 

Figyelj. Megpróbálom másképp elmagyarázni. Az ember az élete során sok mindent tapasztal. A megértés ezeknek a tapasztalatokban rejlő összefüggések meglátására, a magyarázataira, az eseméyek következtetéseire vonatkoztatva az az ember előnye, hogy a dolgok megértéséhez nem kell mindent ugyanúgy, ugyanott és ugyanakkor átélni. Ez természetesen nem csak a saját dolgaira, hanem mások dolgaira is vonatkozik. Mások esetében tehát természetes, hogy az ő indokaikat, következtetéseiket és összefüggéseiket nem a saját indokaid, következtetéseid és összefüggéseid fényében magyarázod, hanem az övékében, mert különben nem fogod megérteni őket.  Ha tehát ízlik valakinek a palacsinta, ahhoz hogy megértsd hogy nem utálja a palacsintát, nem kell neked is megenned ugyanazt a palacsintát ahhoz, hogy ezt felfoghasd. Ha igen akkor komoly zűrök lennének nálad.

 

'Arra koncentrál, hogy az elgondolásait igazolva lássa... Az elme."

A tévelygő elménél lehet. Mert ha azonban csak erre törekszik, a környezet, az élet az emberek megérértése nélkül fog elgondolásokat alkotni, amit az igazolni vágyás következtében a környezettel való összeütközés mellett folyamatos kudarcélménybe fogja vezetni.

 

"Elsősorban magadból érthetsz meg bármit."

 

Magadból kiindulva CSAK a magad dolgait értheted meg. Mások dolgait pedig CSAK belőlük kiindulva értheted meg. Olyat állítasz, mintha kávégépet a mósógépből kiindulva szeretnéd elmagyarázni.

 

"Jézus élete volt maga a tanítása."

 

Jézus élete volt bizonyság tanításainak igazsága felől.  Azért mondta, "azért jöttem, hogy bizonyságot tegyek az igazságról", mert azt a tudományt adta tovább, amit ő az Atyától hallott. Nem egy kapcsoló kattintása ez a dolog, hanem egy egész élet megvalósításáról, amelyben sok kapcsolót kell fel és le kattintgatni.

 

"légy tudatos magadra"

 

Ez csak az egyik fele a szeresd felebarátod értelmezésének. Van ott a másik fele is, ami a te fordításod szerint úgy hangzana, "azonképpen légy tudatos mások felé is".

 

"Szerintem a boldogtalanságot az elégedetlenség okozza."

 

Ez ütközik azzal, amit mondtam? Ott kapcsolhatod össze, hogy a gondolkodás és az érzelmek korlátozása elégedetlenséget teremt.

 

"Szerintem a tudatosság hiányára való törekvés"

 

Ki törekszik a tudatosság hiányára?

A tudatosságra való törekvés még nem egyenlő az érzékenység megszületésével. Tudatosan cselekedve még nagyobb érzéketlenséget tudunk teremteni, mint tudatosság nélkül.

 

"Először magunkhoz kéne viszonyulnunk"

 

Aztán a másokat megérteni.

A mester tanítása hibás. A többi ember, mivel alapjaiban mások mint magunk vagyunk, nem érthetőek meg a magunkba fordulás segítségével. A többiek megértése csakis a velük való kapcsolatban valósítható meg, és ez hiányzik a magunkba való visszahúzódásból. A mester által javasolt út nem vezet a világ megértéséhez, hanem csak a világ meg nem értéséhez.

 

A fogékonyságról vallott tanítás sem hibátlan. Igaz ugyan, hogy nem lehet tanítani azt, aki nem figyel oda, nem fogékony és ezért nem tanul. De az ellentéte hibásan van felállítva, mivel a tudatlan csak tudatlanságra képes tanítani önmagát, nem igaz az a gondolat, hogy az embernek tanítani csak saját magát tudja.