Terminológia: 1___Hallani azt is, hogy beforraljuk, kiforraljuk, lepároljuk, megdíszítjük, megtálaljuk. Ez egy lump argó, amit sajnos nem lump szakácsok is használnak. Az iskolában oltják beléjük. 2____Maga a szaknyelv: a világon sok helyütt azért veszik át a francia kifejezések jelentős részét, mert egy-egy szó komplex folyamatokat ír le, ezért lefordíthatatlan. Nálunk sok technológia és fogalom egyszerűen nincs értelmezve, nem is oktatják. 3___ Példa: az ősrégi konzerválási módszerből kialakult technológia, amikor 60-80ºC-os hőmérsékleten bő zsiradékban (libazsír, olívaolaj) készítik el a húst, halat vagy akár a hagymát vagy fokhagymát. A legtöbb ország erre átvette a francia kifejezést: „confit”. A német azt mondja, konfieren. Érdemes-e lefordítani magyarra? Zsírban abálni? Zsiradékban befőzni? Talán egyszerűbb „konfitálni”?
4___ Megközelítőleg sincs kifejezésünk pl. arra, hogy „poêler” (németül poelieren). Ennek van köznyelvi jelentése (mikor a kisebb-nagyobb darabra vágott húst serpenyőben, „poêle-ben” pirítják). A másik jelentése egy külföldön közismert technológiát takar: a kiszáradásra hajlamos húsrészek (pl. csirkemell) elkészítésére használják. Mélyebb edényt vajjal kennek ki. Ebbe julienre vágott zöldség és ízesítőcsokor kerül, majd erre az ágyra jön a hús, amit kevés vajjal bekenünk. Vékony szalonnába tekerjük vagy bevajazott zsírpapírral fredjük le. A hús sütőben, fedő alatt, mérsékelt lángon készül el saját és a zöldségek gőzében. (Az edénynek akkorának kell lennie, hogy épp beleférjen a húsdarab). 5___ Ugyanígy nem szerepel a szakácstankönyvben a mise en place fogalma sem („helyre tevés”). Ez annak a tudománya, hogy miként hozzunk mindent 85-90%-os készenléti állapotba, hogy az ételt tálaláskor csak be kelljen fejezni.