Szeretem a botrányt, mert a botrány ébren tart. Nem ítélem el azt az operatőrt, aki érző lények kínzásának megörökítésére igent mond.

Ezek Toepler szavai.

Könyörgöm, valaki adjon elfogadható választ arra, hogy ezt hogyan lehet elfogadni? Egy ilyen embert hogyan tűrhet meg televíziós csatorna, színház, irodalmi lap?

És ezek után még:

"Nem érdekel a szépség maga, ha a sötétség titok marad."

Hát a te sötétséged ne maradjon titok Toepler. Csak be kell vallanod. Ennyi az egész. Vagy erre a te kitalált perverz figurád talán képtelen?