IGEN. Pl én eléggé gyűlölöm a kínaiakat ezért. Meg azért is, mert a kutyákat azután eszik csak meg, hogy megkínozták, mert úgy finomabb. Gyűlölöm őket, mert röhögcsélnek az élve megnyúzott, láb nélkül heverő, csillogó szemű mosómedvék felett. Gyűlölöm, hogy nem tudhatom, a vacak kabátom vacak prémje, ún. műszőrméje miből volt, milyen állatból? :( Minden állatkínzót megvetek, mélységesen. És igen, kedves, van különbség ember és állat között. A kegyetlenkedésben mindenképpen, s nem a mi javunkra. Az meg, hogy párhuzamot vonsz azzal, akinek a lábánál alszik a kutyája, azt tükrözi, te sem vagy teljesen normális.

Idézet a filmpontról: A cica nem karmol, nem menekül, látszik, hogy megbízik abban a kézben, amely a víz fölé emeli. A kézben, mely elmeríti, majd tartja egészen addig, míg a test merevvé nem válik s lassan le nem merül. Közben víz alatti erőtlen kapálózás, kétségbeesett sikoly, nyávogás, mely bugyborékokká lágyul és két szem, melyek hirtelen üvegessé válnak.

Na, ez a legnagyobb gond. Olyat bántani, aki bízik benne. Az aljasság netovábbja, kiszolgáltatott, ártatlan állatot bántani. Egyetlen kis lépés csak a gyermekbántalmazás... Hányok ettől az embertől.