Szép, jó napot kívánok!
Mostanában csak olvaslak Benneteket, vagy néha még azt sem. A sors "megajándékozott" pár szabadnappal. Már 4. napja hang nélkül élem az életem. (Ami ugye a férj szerint nem is olyan nagy baj. De egy elsős tantó néninek nagyon is kellene.) Gondoltam jövök, és akkor most írok.
Na, de lányok, fiúk!? Mi van itt?!
Hosszú idő óta arról voltunk híresek, hogy itt nem volt torzsalkodás, féltékenység, rivalizálás. Vagy nem jól látom?
Ugyan! Legyetek már egy kicsit nagyvonalúak, és lépjetek át a vélt, vagy valós sérelmeiteken! Egyébként is! Fontos az, hogy ezeken az apróságokon vitatkozzatok?
(Persze, tudom. Van akinek igen. Sőt! De megéri?!) A lényeges dolgokat úgyis alaposan kitárgyaljuk, az apróságokon meg nem hiszem, hogy fontos lenne ógni-mógni.
Bocsánat, hogy beleszóltam. (Tudom hol a helye a kibicnek és a fogadatlan prókátornak, de én szeretném, ha továbbra is a nyugalom szigete lenne ez a topic.)
Leandervirágos nyarat, és békés napokat kívánok!