A mulcsozás= felületi komposztálás.

Ha nincs lehetőséged az összegyüjtött nem száraz füvet leteríteni, akkor a kert egy szabadon álló részén ki kell teríteni vékonyan, hogy érje levegő.

A folyamatok lényeges különbsége:

"A szerves anyagok mikrobiológiai lebontásához oxigén, nedvesség, energiaforrás (szerves anyag) szükséges. A mikroorganizmusok a levegőből és a szerves vegyületek oxigénjéből nyerik az oxigénszükségletüket. A kétféle forrást más-más fajok tudják igénybe venni, ezért a lebomlásnak is két formája ismeretes. Az aerob fajoknak a levegő oxigénjére van szükségük, az ilyenkor lejátszódó korhadás során oxidációs folyamat megy végbe. A mikroorganizmusok a szerves anyagok széntartalmát oxidálják, és miközben a szén CO2 formájában felszabadul, jelentős hő keletkezik. A komposztálódó anyag 65–70 °C-ra felmelegszik. A hő mezofil és termofil baktériumok oxidáló tevékenysége folytán fejlődik. Ha a komposztban sok a penész és a sugárgomba, az érési folyamat végén sok lesz a giliszta is. A szerves anyag aerob oxidációja szagtalan.

Ha a levegő oxigénje nem áll rendelkezésre, akkor anaerob fajok szaporodnak el, és fermentáció, illetve redukciós folyamat megy végbe (rothadás). Az anaerob folyamat során a szénből csak kis rész szabadul fel, a szén nagyobb részét metángáz formájában szabadítják fel az anaerob mikrobafajok. Az anaerob bomlás bűzös. A felszabaduló metán és a kénhidrogén okozza a komposzthalom jellegzetes szagát. Az ilyen bomlás a rothadás. Ilyenkor a növények számára káros anyagok keletkeznek, a növényi tápanyagok redukálódnak, felvehetetlenné válnak. A komposzthalomban lévő föld és a szerves anyagok kékesszürke színűvé válnak. A bomlás rothadás esetén lassú, nincs elegendő mész, az egész halom elsavanyodik, bűzlik. A folyamatban a redukció az uralkodó, ezért csak kevés hő szabadul fel, a bomlási hő csupán 30–35 °C-os. A bomlás során ulminsav szabadul fel, ami megszünteti a szerves vegyületek lebontását."

forrás: http://www.mezohir.hu/2001-09/07.html