„És mi a helyzet az ószövetség Istenével? Nem csak a házasságtörő megkövezését adta parancsba, hanem különféle cselekedetekért, különféle ellenségnek mondott népek megölésére adott halálos parancsokat.”

 

Ennek a kérdéskörnek itt már egy párszor nekimentem. Elmondtam azt hogy a Bibliára én úgy tekintek mint egy jelképrendszerre. Másképpen nem is lehet tekinteni egy olyan írásgyűjteményre ami 2000 éves, ugyanakkor nem csak az adott kornak szól, hanem útmutatóul kell hogy szolgáljon a későbbi korok embere számára is. Az ószövetségben található írások egy olyan primitívebb kultúra számára adnak eligazítást, ahol a szemet szemért elv, a megkövezés, népek városok lerohanása, felégetése, kipusztítása általánosan elfogadott probléma elintézési módnak számított. Egy olyan kultúrát nem lehet egyik napról a másikra civilizálni, ahol az ököljog számított az egyedüli rendező elvnek. Egy ilyen világban elsősorban az elkövetett bűnök súlyával kell szembesíteni a lakosságot, és csak ha ez már megvan akkor lehet az olyan nemes eszmékre mint a szeretetre való nevelést elkezdeni. Így az ószövetségben megtalálható, a különböző bűnök megtorlását kilátásba helyező elrettentő módozatok mint a szemet szemért elv, a megkövezés, népek kipusztításának látszólagos Isten általi jóváhagyása, a látszat ellenére sosem a felhívást vagy uszítást célozza, hanem az inkább a bűn elkövetőjére alkalmazott nyomásgyakorlás fokozásának az eszköze. Hisz gondoljunk csak bele mire jutna az emberiség ha mindenki a szemet szemért elvet alkalmazza. Erre már írtam neked egy korábbi példát hogy mire vezetne ennek az elvnek a szó szerint vétele akár csak egyetlen személy szempontjából is nézve. De aki nem olvasta volna annak itt a levezetésem még egyszer:

„Vadnyugati parti zajlik ahol megtámadnak és aljas módon valaki kiszúrja az egyik szemedet. Erre Te egy pillanatra gondolkodóba esel. Átfut rajtad a Biblia egész zavaros értelmezése. Csak az a baj hogy pillanatnyi zavarodban nem tudod eldönteni hogy melyik értelmezését fogadd el. Mondjuk a természetes reakció győzedelmeskedik benned, elfutja az agyadat a vér és a szemet-szemért elvét alkalmazva  kést rántasz és Te is kibököd az ellenfeled szemét. Igen ám de pillanatnyi örömöd nem tart sokáig hogy egyenlítettél, mert ellenfeled is ezt az elvet vallja és újratámad. Mi ennek az akciónak az eredménye? Az hogy Te ott állsz szem nélkül míg ellenfeled fél szemmel. Ekkor persze Te újra szúrnál, csak az a baj hogy mivel immáron már ott állsz vakon, az ellenfeledet ezért nem találod el. Mivel már nem tudsz mit  tenni, ezért búsan hazatántorogsz  és közben azon gondolkodsz  hogy vajon mit rontottál el. Azt hogy felindultságodban rosszul értelmezted a Bibliát, és a rossz elvet alkalmazva a bugyuta ha arcul ütnek egyfelől akkor tartsd oda a másik orcádat is elv helyett a sokkal „ésszerűbb” szemet-szemért elvet alkalmaztad. Pedig csupán a szerepedet tévesztetted el mivel a támadó szerepébe képzelted magad, pedig mindketten tudjuk hogy Te voltál a szenvedő fél. Persze a támadó sem járt sokkal jobban mert neki az egyik szeme bánta hogy nem figyelt az intésre, de ő legalább  nem esett ki a szerepéből ezért az egyik szemét megtarthatta.” Ha pedig mindenki így gondolkodna akkor az emberiség számára hamarosan a Braille-írás válna az írásos kommunikáció legfőbb eszközévé.

Ép ezért nagy hibába eshet az aki a Bibliára nem mint jelképrendszerre tekint, hanem annak a szószerinti értelmezését tartja követendőnek. Arról már nem is beszélve hogy akkor el kéne fogadnia többek között azt is hogy az embert Isten sárból gyúrta, ami pedig szintén az ember víz-por-föld-Föld származását szimbolizálhatja. Ha ebből viszont valakinek csak a sár eredet jön le, akkor a sár genetikájának a kutatásával tévútra kerül, akárcsak az aki a jó és gonosz

tudásának fájáról evésről csak egy egyszerű délutáni piknik jut az eszébe. Ezeket a

szimbolikus képeket mind azért alkotja a Biblia hogy azok a kor emberének, és a későbbi korok civilizációinak egyaránt útmutatást nyújthassanak. A Bibliának ez a fajta megközelítése mindenképpen reálisabb alap annál mintha egyéni szájízünk szerint a Biblia egyes részeit mint Pál apostol leveleit elvetjük, míg másokat viszont amik beleférnek a világképünkbe mint a szemet-szemért elvet, a kövezést, népirtást pedig fenntartás nélkül elfogadjuk.

 

 

"Én még sosem láttam senkit önzetlen szeretettel ölni."

 

"Menjél moziba."

 

A moziról nekem mindig a Megagodzilla megtámadja New Yorkot című film jut az

eszembe ami köszönő viszonyban sincs a valósággal. :)