Mopedautó kontra hatóság
Beszélgetés a mopedautó jogi hátteréről
A Humanitás februári számában rövid ismertető jelent meg a mopedautóról. A téma iránt óriási az
érdeklődés, ezért Czepper Tibor – aki két év óta
használ ilyen mopedautót – az olvasókat leginkább érdeklő kérdésekre válaszol.
– Mi is valójában a mopedautó? Autó is meg nem is, segédmotor is meg nem is?
– Bizonyára sokan emlékeznek még a Jáva motorral működtetett Velorexre. “Nyugati” megfelelője a BMW-motoros Isetta volt, de én idesorolnám a Hódmezővásárhelyen gyártott Pulit is. Meggyőződésem szerint a mopedautó nem más, mint ezeknek a ma már muzeális járműveknek modern, 21. századi változata.
– Több olvasó ír arról: a hatóságok mindent elkövetnek, hogy “kiutálják” a mopedautót a köz-utakról.
– A hatóságok kétségtelenül nagyon szeretnék kitiltani a közutakról, illetve különböző módon arra akarják rávenni a tulajdonosokat, hogy vizsgáztassák le a járművet, és személygépkocsiként használják.
– Akkor most mondjanak le az emberek a mopedautóról, hogy ne kerüljenek összeütközésbe a hatóságokkal?
– Éppen ellenkezőleg! Mindenkit bátorítani szeretnék, mert meggyőződésem: a teljesen elavult, de jelenleg érvényes magyar közlekedési törvények szerint nekünk, mopedautó-tulajdonosoknak van igazunk, és ezt az állításomat tényekkel tudom alátámasztani.
– Nehéz elfogadni, hogy a moped-autó a “gépjárműnek nem minősülő motoros járművek” kategóriába tartozik, ahová a segédmotorokat is sorolja a KRESZ.
– Abból nem lehet kiindulni, hogy a moped-autó személygépkocsinak látszó tárgy, mert akkor a játék pisztoly tartását is fegyverviselési engedélyhez kellene kötni. A mopedautó műszaki paraméterei alapján például teljesen alkalmatlan arra, hogy autópályán, autóúton közlekedhessen, azaz nem használható személygépkocsiként.
– A gyári paraméterek szerint úgy tűnik, megfelel a segédmotorokra vonatkozó feltételeknek. Ám két ülés van egymás mellett, kormánymű és négy-, illetve ötszáz köbcentis dízelmotorral működik.
– A KRESZ szerint “Segédmotoros kerékpár: olyan két-, három- vagy négykerekű jármű, amelyet 50 cm3 -t meg nem haladó lökettérfogatú, belső égésű motor vagy legfeljebb 4 kW teljesítményű egyéb motor hajt, tervezési végsebessége 45 km/óránál nem nagyobb, és saját tömege legfeljebb 350 kg.”
Vegyük sorra! A törvény sem a lehetséges ülések számát, sem azok elrendezését nem korlátozza. Az ülések száma tehát nem kizáró ok, a négykerekű változat lehetőségét viszont egyér-telműen megengedi. Négy kerék esetében a kormányozhatóság kizárólag valamilyen kormánymű közbeiktatásával oldható meg. Ebből adódóan a kormánymű megléte esetünkben nemhogy nem kizáró ok, éppen ellenkezőleg: törvényszerűen szükséges felszerelés. Egyébként minden négykerekű járműnek van kormányműve, de nem minden négykerekű jármű személygépkocsi, így a négykerekű segédmotoros kerékpár sem az.
– És a motor? A dízelmotor is “belső égésű”, a törvény egyértel-műen 50 cm3-ben határozza meg a felső értéket.
– Ez nemcsak jogértelmezési, de műszaki kérdés is egyben. Való igaz, hogy a dízelmotor is belső égésű motor. A köbcentiméter (az égéstér térfogata) viszont – mint ér-tékmérő adat – a dízelmotorok esetében nem értelmezhető mértékegység. Azt ugyanis még elméletben sem lehet eldönteni, hogy a dízelmotorokra jellemző úgynevezett előkamra térfogata beleszámítandó-e a hengerűrtartalomba vagy sem, illetve ha igen, milyen mértékben. Könnyen belátható te-hát: nem az a fontos, “mi van belül”, hanem az, hogy az adott motor milyen teljesítményt ad a jármű számára. Éppen ezért kell a törvény által előírt egyértelmű adatot, a 4 kW-ot mértékadónak tekinteni.
– Hallottunk olyan esetről is, amikor a rendőrségi zaklatások ellen úgy védekezett a tulajdonos, hogy mopedautóját lassú járműnek vizsgáztatta le. “Piros rendszámot” kapott, és helyreállt a béke.
– Ettől a megoldástól mindenkit óva intenék, mert megnyugtató ugyan a hatóság részére, de súlyosan hátrányos a jármű tulajdonosára nézve. A lassú jármű legfeljebb 25 kilométeres sebességgel közlekedhet. Amennyiben a mopedautós ennél gyorsabban halad, gyorshajtásért joggal megbüntethető.
– Azt hiszem, meggyőztük az olvasókat, hogy a mopedautó segédmotor. Milyen engedély kell a forgalomba helyezéséhez?
– Semmilyen engedélyre nincs szükség. Nélkülözhetetlen viszont az adásvételi szerződés (a tulajdonjog igazolásához), érvényes kötelező felelősségbiztosítás (segédmotor tarifával), valamint a jogosítvány.
– Ezek szerint nem tilthatják ki a forgalomból?
– A hatóságnak természetesen bármilyen közlekedési eszközt joga van kitiltani a forgalomból, ha annak törvényes alapja van. Pusztán azért, mert valaki négykerekű segéd-motoros kerékpárral rendszám nélkül közlekedik a közutakon, nem vonható felelősségre, illetve nem tiltható ki a forgalomból. A mopedautó vezetője csak az elkövetett közlekedési szabálysértésért vonható felelősségre. Természetesen szabálysértés az is, ha a jármű műszaki állapota nem felel meg a közlekedésbiztonsági előírásoknak vagy kör-nyezetszennyező, például okádja a füstöt. A szabálysértések alól nem jelent felmentést az a tény, hogy a segédmotoros kerékpár nem vizsgaköteles jármű.
– Említette az előbb a jogosítványt. Milyennel vezethető a mopedautó?
– Ha valaki érvényes “B” kategóriás (személygépkocsi vezetői) engedéllyel vezeti a mopedautót, utast is jogszerűen szállíthat, hiszen jogosítványa erre is feljogosítja. Viszont az “A1” (segédmotor) vezetői en-gedéllyel rendelkező személy nem szállíthat utast, mert a jogosítványa ezt kifejezetten tiltja. Az egy vagy több személy dilemmája tehát nem a jármű besorolására, hanem a vezetői jogosultságra vonatkozó korlátozás.
– Sok olyan mozgáskorlátozott ember van, aki csak a kezét tudja használni, ezért át kell alakíttatnia a járművét “kézi vezérlésre”.
– A vezetői engedélyben szereplő korlátozás az irányadó. Járművön szerkezeti átalakítást kizárólag engedéllyel rendelkező szakműhelyek végezhetnek, amit a kivitelező cégnek úgynevezett “műbizonylattal” kell igazolnia. Műszaki vizsgára kötelezett járművek esetében ezt a műbizonylatot a hatóság bevonja, és a forgalmi engedélybe bejegyzi az átalakítás tényét. Miután a segédmotoros kerékpár nem vizsgaköteles jármű, magát a műbizonylatot, illetve annak fénymásolt példányát kell a jármű vezetőjének magánál tartania, és ellenőrzéskor a hatóságnak bemutatni. A hatóság kérésére természetesen – egyeztetett időpontban – az eredeti dokumentumot is be kell mutatni. Gond nélkül közlekedhet, aki a bal lábát nem tudja használni, hiszen csak fék- és gázpedál van, és ehhez elég az egészséges jobb láb is.
– Összegzésül mit tanácsolna az olvasóknak?
– Aki tisztában van a jogaival, és betartja kötelességeit, annak nincs mitől félnie.
