Százkét éve ,hogy levelet várok Turinból ,de várat magára csak nem jön.

 

Háromszor is áttbucskázhatott a fején a Pósta,hogy így elkeveredett a becses küldemény.

 

Nincs mit tenni ,várni kell. Ráértembe összejártam az összes környékbeli temetőt,de eggyik se tetszett igazán. Meg ház dógom van itt ,várok valamire,megszoktam már.

 

Anno 2007 március havában tizennyolcadikán Andrea napon megjött!

Itt van hát,nézem forgatom.      Rajta a pecsét,és a Turini remete kézírása.

Most hát felbontom oszt irány a stiglickert.!

 

Ájj meg hebrencs ne kapkodj már!     Igaz is,hát persze!

Ráírtam hát: A címzett elköltözött.  Új cím, Amerika Detroit környéke.

 

Ha ismét megkapom felbontom,isteucse elovasom.

Eddig én vártam,várjon most már más. Úgy hallottam a stiglic türelmes,pedig csak egy madár.