Jaj de kis édes!! :)) A mi cicánkak a becsületes neve Kormi (mimás lenne :D) Viszont mikor kicsi volt, bátyjám kérdezte hogy hol van, én meg rámutattam a macsekra és mondtam, hogy "ott dagad!". Így aztán mindig Dagattnak hívtuk és úgy ráragadt. :D Most meg már mindenhogy hívjuk csak Korminak nem! :D A leggyakoribbak a Zakkant, a Kretén, meg simán Cica, meg Kit Tita, Paca, meg má nem is tudom. :D Nálunk mindenki szereti, csak apu nem. Ő inkább csak miattunk eltűri. Aztán meg az öcsém ágyáról mindig lepaterolja. Én meg már elértem hogy az enyémről ne zavarja le. :D Elmeletes ágyunk van, és az elején a cica csak úgy a földről ugrott fel mindig. Mostmár ehhez túl lusta és inkább az asztalomról ugrik tovább az ágyamra (én vagyok fölül). :) Reggelente mindig feljön dagasztani és olyankor néha még a nyála is folyik! :DD

Különben én Budaörsön lakom. :) És én is találtam már az útra kidobott állatokat. :( Főleg kuttyot. Egyszer bátyjámat kövvette hazáig egy kis cukor kutyus. Egy fekete szetter keverék. Én meg elmentem vele sétálni hogy megkeressem a gazdiját és találkotram 2 emberrel, és mondták, hogy látták ahogy kirakják a kocsiból a buszmegállíba. (Sose értem meg hogy miért csinálnak ilyet..) Azt hazahoztam és nagynehezen megengedték hogy ittmaradjon amíg keresek neki gazdit. Mivel nekem már ott volt a Jonny, ezért sajna nem engedték hogy megtartsam. Találtam is nei itt a közelben egy nagyon jó helyet! Szép nagy kert és szerető család! Tényleg szuper! És a kisgyerekek annyira örültek neki! Az előző kutyájuk elveszett és sokáig keresték, de nem találták. Pedig az is gyönyörű volt! Szoval ő most is ott lakik és nagyon szeretik. :) Csak annyira hiányzott, főleg az első hetekben. 2 és fél hetet volt itt nálunk és a Jonnyival is nagy haverok lettek. :)

Különben nálunk bátyám van úgy, hogy nem akar kötődni az állatokhoz, pont azért amit te is mondál. Én se értem.. De asszem nem is fogom. Különben ő nem is szokta nevén szólítani egyik állatot se. Pont ezért..

Ááá! Már megint regényt írok! :D