tennék egy összehasonlítást pár példával:

 

1) én nagyon szeretem a sci-fiket. át tudom élni őket, sokkal azonosulok, sokat szeretek. de nem gondolom, hogy ezek valós esetek.

 

2) van egy csomó dolog, amit nem tudok átélni, nem szeretem, nem tudok azonosulni vele. például a holocaust, nácizmus, japán szinház, a harakiri, meg ilyenek. mégis elfogadom, hogy ezek voltak, vannak.

 

ebből látható, hogy valaminek a létezésének a racionális elfogadása, és az iránta érzett érzelmek, az átélés, az azonosulás azok különböző dolgok. primitív, ovodás nézet az, amely ezeket összemossa, és ahol az egyik befolyásolja a másikat

 

 

A) a barátnőmben és édesanyámban megbízok. nem azért, mert szeretem őket, hanem azért, mert megtapasztaltam, hogy megbízhatóak, azaz igaolt, hogy megbízhatóak. értsd, konkrét esetek történtek, ahol megbízhatóanak bizonyultak, és ezekre emlékszem, vagy ezeknek integráltjára emlékszem.

 

B) igazából fordítva van a dolog: azért is szeretem őket, mert megbízhatóak, és nem azért tartom őket megbízhatónak, mert szeretem őket. van egy bizonyos hatás az ilyen mindennapi dolgoknál: a barátnőm és édesanyám lehet valamennyivel megbízhatóbb azért, MERT szeretem őket. de ez egy oksági hatás.

 

az evangélisták esetében ilyen hatás nem léphet fel. tehát akár szeretem őket, akár nem, azok ugyanúgy megbízhatóak vagy nem. namost az emebr sok mitológiát olvasva, meg az adott korba belehelyezve magát, rájön, hogy ezek a beszámolók általában nem megbízhatóak. az emberek egy csomót ferdítenek, összemosnak, hazudnak. tudjuk, hogy akkoriban ilyen történeteket másolgattak ide-oda, kiszíneztek, stb. azt is tudjuk, hogy ezek a történetek szóban kerültek átadásra, és ez menynire megbízhatatlan. tudjuk azt is például, hogy akkoriban az emberek nem sok vizet ittak, viszont sok bort. azt is tudjuk, hogy akkoriban az emberek közel sem gondolkodtak olyan szabatosan, mint ma. nem is volt meg a szabatos történelmi munkásságnak a keretei. szóval ezek a források nagyon megbízhatatlanok. néhány esetben lehet tippelni, és megpróbálni, hátha valamiben igazat mondanak. például Schliemannak eszébe jutott, hogy Tróját megkeresse az Iliász alapján. de eszébe nem jutott az, hogy egyszemú Küklopszokat keressen, vagy isteneket az Olimposzon, meg ilyenek.

 

a Bibliából is kb hasonló igaz: a zsidók voltak egyiptomba, a SInai félszigeten át jöttek vissza. sok háborúzgatással győzték le a helybelieket, s nemisteni csodákkal. volt Babiloni hódítás és száműzetés is. volt Dávid és Salamon, de a csodák nem igazak. Dávid valószínűleg katonai stratégiával győzte le az ellenséges vezért. volt sok messiás, de a csodák itt sem igazak. lehetett akár egy Jeshua nevu messiás is, vagy lázadó, vagy esszénus, aki mondhatoss sok sületlenséget, és keresztre is feszíthették,d e nem támadt fel. RObert Graves ad egy elég jő "materialista" magyarázatot a történtekre.

 

szóval a csodákat azokat fenntartásokkal kell kezelni, azok igazolására biztosan nem elég egy mitológia-gyűjtemény. azokat, amiket régészeti leletek alátámasztanak, vagy más források, el lehet fogadni. tehéát egy gyenge történelmi forrásként elfogadható, amelyhez kellenek más források is megerősítésnek.