A művekben és az életben is a szabad akarat pusztán a hatalmi viszonyok tisztázásának kedvéért értelmes felvetés.

Ilyen módon bármikor van értelme a szabad akaratról beszélni. De nem kiragadott általánosságban, mintha a szabad akarat valami embertől független választási lehetőség létezne. A szabad akaratnak igazából az ember szabadságát kellene tükröznie, azért nem lehet ettől elválasztva beszélni róla. A szabadságot pedig az ember korlátozásainak természete, jellege és birtokosa nélkül nem lehet megérteni.

Nincs szabad akarata annak a szolgának, akinek döntéseit nem saját elhatározásból, hanem hatalmi parancsok kiadásával határozzák el. Nem kell ahhoz urának mindenhatónak lennie, hogy a szolga mégis teljesítse minden parancsát.

És lehet minden hatalommal megkent úr valaki, mégis hagyhatja hogy egy ember a döntéseit az ő befolyása nélkül hozhassa meg.