"egyébként bármikor meggondolhatom magam, már nem akarok autót. Nem is értem mi ebben a kényszer"

 

Ez a bármikor nem igaz. Ugyanis a lemondás függ megint más októl. Például megváltozott anyagi helyzeted, újabb költséges terv közbejötte, anyagi teher megnövekedése, sok egyéb ok születhet sejtelmesen vagy határozott vonalakban, amelytől kezdve valóban meggondolod magad. Olyan nincs hogy "mert szabad az akaratom, lemondok az autóról"

Ez természetesen nem kényszer. Inkább függés.

 

"Az éhséget, mint külső befolyást miért nem ignorálhatnád,"

 

Mint belső befolyást.  Mindenesetre persze hogy ignorálhatod. Azonban az akaratod megváltozása megint függ valamilyen új szempont megszületésétől.  Azaz ignorálod az akaratod az éhségtől, hogy függővé tedd egy másik szemponttól. (Például érzelmi szempont, anyagi szempont, törvény betartásának szempontja, sok sok minden.)

 

Lényegében csak annyit akartam mondani, hogy a szabad akarat önmagában nem létező dolog. Viszonyítva lehet csak szabad akaratról beszélni, miszerint bizonyos szempontoktól, tekintélyektől, hatalmi szervezetektől,vallási nézetektől függetlenül dönt az ember egy nagyon is konkrét kérdésben, vagyis attól szabadon.

 

"Iitt nem egy konkrét személyről beszélünk"

 

tudom. Példaképp említettem, lehetett volna Sylvester Stallone a kiszemelt illető, akiről éppen hamis nézeteket kezdenek terjeszteni, mivel nem személyes tapasztalatok alapján kezdik elfogadni. A példa a személyes tapasztalat fontosságáról szólt, amire ugyanúgy oda kell figyelni, ha Istenről van szó, mégis megmaradnak az üres hitnél.

 

"istent nem ismeri senki"

 

Hogyne ismernék. Mert nem tudsz róluk, még vannak olyanok. De semmiképpen sem hit alapján kell az ő tapasztalatukat kezelni, különösen azért nem, mert sok a megtévesztésből származó információ is. Én ezért beszélek arról, hogy személyesen győződjön meg az ember valaminek az igazságáról és ne más tapasztalatait használja fel egy döntéshez, egy nézethez, elfogadáshoz vagy elutasításhoz.