Az már nem akarat. Hogyan képzelted, például akarok egy autót, és ignorálom az autótól? Vagy akarok egy almát de ignorálhatom az éhségtől?

 

Ha akarok egy autót, az szabad akaratomból van, azon nincs mit ignorálni, egyébként bármikor meggondolhatom magam, már nem akarok autót. Nem is értem mi ebben a kényszer. Az éhséget, mint külső befolyást miért nem ignorálhatnád, nem voltál még úgy, hogy hiába voltál éhes, nem ettél, mert mással foglalkoztál éppen és annyira lekötött, hogy nem akartad abbahagyni? Persze az nem várja meg senki amíg éhen hal. Bármilyen kényszert figyelmen kívül hagyhatsz max vállalod utána a következményeit. Pl. nem mész másnap dolgozni, mert nem akarsz, úgy döntesz ahogy akarsz, szabadon, nincs semmilyen külső befolyás amit ne ignorálhatnál. Nincs olyan, hogy ha nem teszel meg valamit, azonnal meghalsz. Bármikor megfordulhatsz és elsétálhatsz... Vagy nem értem mire gondoltál...

 

De ahogy a személyes tapasztalatod egy meghatározott személyről kialakíthatod, a másik ember sem fog nagyon eltérő tapasztalatot szerezni arról az illetőről.

A Biblia azonban feladja a leckét.

 

Iitt nem egy konkrét személyről beszélünk, hanem istenről, aki nem egy meghatározott személy.

A bibliának ehhez semmi köze, abból nem lehet személyes tapasztalatot szerezni. 

 

Vannak olyan személyekről alkotott vélemények tehát, ami a személy ismeretében cáfolhatóak. De nem akkor, amikor még nem ismerik.

 

Erről beszélek, istent nem ismeri senki, ezért nem lehet cáfolni semmilyen állítólagos tapasztalatot. Ha valaki azt állítja, hogy ismeri, hát hadd ne higgyem már el neki ha nem tudja személyesen bemutatni vagy objektíven bizonyítani pl, de cáfolni nem tudom. Semmilyen módon nem cáfolhatod meg az én tapasztalatomat istenről, független attól, hogy hazudok vagy nem.