Kedves Gavriel!

 

Szerintem te keversz két dolgot. Az államadósság és a költségvetési egyenleg két különböző dolog. Valamekkora államadóssága minden országnak van (ez alapvetően abból következik, hogy minden államnak vannak különböző ütemezésű fizetései).

 

A költségvetési egyenleg viszont az államháztartás bevételeinek és kiadásainak egyenlegét jelenti. Az adókból, közvetlen bevételekből származó bevétel, minusz az állami kiadások, beleértve az kölcsönök törleszését és kamatterheit. Irán esetén ez az egyenleg pozitív. (Szaudinál meg nagyon nagyon pozitív... élek a gyanúperrel, hogy az egyik legmagasabb, 55%-os többletet éri el.)

Természetesen ez a gazdaság és az államháztartás állapotának csak egyik mutatója. ergo egy pozitív büdzsé meleltt még lehet szarban a gazdaság. Amit érszevételeztem, hogy pont ezt beadni, mint a válságjelenséget alátámasztó mutatót, minimálisan is röhejes dolog.

 

 

Ami az olajban gazdag országokban folyik emlékeztet a Spanyol birodalomra ami az összerablott értékekből élt, közben nem fejlesztette az ipart, kereskedelemet, mezőgazdaságot.

 

Ebben viszont részben igazad van. (bár azért felhívnám a figyelmedet, hogy egy jó 30 éves - akkor igaznak bizonyuló állításra való hagyatkozás hosszú távon nem biztos, hogy kifizetődő.) Ha ugyanis megnézed a jelenlegi adatokat, akkor az öböl országok egy nagyon jelentős része kiemelkedően magas arányban ruház be gazdaságfejlesztésbe. GDP- arányosan:

Qatar 33%, Irán 30%, Kuwait 26%, Emirátusok 24,3% még Szaudi is elég intenzív gazdaságfejlesztésbe kezdett, (már magához képest) - itt GDP arányosan 16,2%-os a beruházások aránya.

 

Csak összehasonlításképpen: Izrael jelenleg 17,3%-os, az USA 16,6%-os, az EU övezet pedig átlagosan 20,4%-os beruházási aránnyal rendelkezik.