Mivel mindkettő elképzelt és nem valóságos fogalom, csak filozófikusan érdemes róluk beszélni.

Illik azonban megkülönböztetni és nem azonos dologként őket kezelni.

Mivel a mindenhatás a hatásokra és a dolgok között levő viszonyokra vonatkozik, a mindentudás a valóságról szerzett ismeretekkel levő rendelkezésre vonatkozna.

Az egyik cselekvés, a másik tudás.

Nem kizárható, hogy szétválasztásuk időnként szükséges lehet. Például, ha a "minden" alatt a valóság létező dolgait és jelenségeit értjük, akkor a minden tudás még többet jelenthet, ha a nem valóságos, elképzelt dolgok ismeretét is magába foglalja. A "minden" felfogható a létező dolgok közül az összes "birtokolt" dolgokra, így már egész emberi fogalmat nyertünk belőle.

Vagy akár hathatunk egy dologra minden létező vonatkozásban anélkül, hogy a múltjáról vagy jövőjéről bármit is tudnánk.

A mindenhatást nem érdemes önmagában értelmezni a hatókörének értelmezése nélkül.

A mindentudást szintén nincs értelme önmagában értelmezni a vonatkoztatott terület felmérése nélkül.

Mivel a "minden" és a "semmi" relatív, elvonatkoztatott fogalmak, nincs értelme róluk csak viszonyított értelmekben beszélni. Tehát "mi minden" vagy "mihez képest semmi"