... első megjegyzésedre... az angol szöveg csak annyit illusztrál, hogy az általad belinkelteknek abszolut semmi köze nincs a 194-es határozathoz. (mégcsak témájában sem)
Tény viszont a nemzetközi jogban nincs olyan, hogy visszatérési jog több nemzedéken keresztül.
ez butaság. Két dologgal sem vagy tisztában.
1. a nemzetközi jog, az nem valamiféle nemzetközi jogszabálygyűjtemény, hanem a nemzetközi egyezmények összeségét értjük rajta. (ilyen értelemben az ENSZ működése azért a nemzetközi jog része, mert nemzetközi szerződések alapján kötelezték magukat a tagállamok az ENSZ határozatok betartására.) Ergo olyat állítani, hogy a nemzetközi jogban nincs benne, csak a palesztinokra találták ki, eleve tévedés. (ha már kitalálták, akkor a nemzetközi jog része)
2. Maga a tény sem igaz, hogy csak a palesztinok esetében találták volna ki. Az ENSZ általános gyakorlata ez. Az ENSz határozataiban a menekültstátus minden esetben vonatkozik a leszármazottakra is, amennyiben helyzetük nem rendeződik. Az előbbiekben soroltam a példákat, ha akarsz utánanézhetsz, és ha gondolok, hozok még egy rakatot. Merthogy MINDEN menekültügyben ez a helyzet.
lennék mit szólnának ha kiterjesztenék ezt a jogot a zsidóságra is. (kb 900ezer menekült leszármazottjaival együtt annyi mint.......millió ember).
Most tekintsünk el attól, hogy némileg túlzol, mert mindenkit, aki valaha kivándololt menekültnek tekintesz. (meg mondjuk nemzetközi bonyodalom lehet, hogy a zsidó menekültek kivétel nélkül megkapták az állampolgárságot ahova mentek - még azelőtt, hogy a menekült státust megkapták vón'.)
Egyébként szerintem ha ezen túltesszük magunkat, akkor sem lenne semmi. Az arabok röhögve beleegyeznének. Szerintem te is tudod miért.
A szaudis dologban én is igazat adok. Nyilvánvaló, hogy Izrael nem fog beleegyezni. (én is evvel kapcsolatban jegyeztem meg, hogy némileg cinikus vagyok a békekezdeményezés sikerét illetően) Arról van szó, Izrael csak a neki kedvező ENSZ határozatokról vesz tudomást, az arabok dettó. Itt is erről van szó.
Az idézettel kapcsolatban meg bocs, de az ilyen szövegeket Izraelben sem veszik komolyan. Viszont kiválóan lehet velük hülyíteni a külföldi népeket. Javaslom olvasd el Papé, Katz, vagy Slhaim munkáit a 48-as ügyekkel kapcsolatban. De ha posztcionista történészekkel nem akarsz fogalkozni, akkor javaslom, hogy nézd meg mit ír Benny Morris. Ő a legkisebb mértékben sem vádolható avval, hogy bármiféle szimpátiával viseltetne a palsztinok irányába.
Gondolom, te kint könnyen hozzáférsz a következőkhöz:
Javaslom elolvasni:
Ilan Pappé (Haifai Egyetem professzora)
The Israel/Palestine Question
History of Modern Palestine: One Land, Two Peoples
Teddy Katz (Haifai egyetem doktora)
Tantura
Avi Slhlaim (Cambridge University professzora)
Collusion across the Jordan
War and Peace in the Middle East: A Concise History
The Iron Wall: Israel and the Arab World
Ők a posztcionista irányzat legfontosabb képviselői. A másik oldalon a neo-cionásták közül érdemes e kérdésben elolvasni:
Benny Morris (a be'er shevai Ben Gurion Univ professzora)
The Birth of the Palestinian Refugee Problem, 1947-1949
The Birth of the Palestinian Refugee Problem Revisited
Righteous Victims: A History of the Zionist-Arab Conflict, 1881-1999,
Correcting a Mistake? Jews and Arabs in Palestine/Israel, 1936-1956,
Anita Saphira: (a Weizmann Institute vezetője)
Zionism in the Age of Revolution
The failure of Israels "New Historians" to explain of War and Peace